Angelus Silesius - Kerúbi Vándor

Angelus Silesius, a misztikus költészet feledhetetlen angyali bolyongója a profán világszerűségből vándorolt az ellentéteket egyesítő isteni végtelenség felé. Költészetének csúcsa a Kerúbi Vándor című epigrammagyűjtemény, amely rövid versekben, paradoxonok kiélezésével és hirtelen feloldásával képes a legnagyobb mélységeket feltárni, sőt felidézni. Az Angelus Slilesius-i párvers egyszerre kiterjedés nélküli pontocska és végenincs kozmikus kör, szubsztanciális telítettség és minden tehertől megszabadult üresség, az isteni lélek átplántálása az emberibe és emberi esetlegességről való lemondás.. Mindezek formába öntésével Angelus Silesius máig érezhető impulzust adott a későbbi korok lírai fejlődésének: csöndes intenzitása ott rejlik Novalis és Rilke nagy versei mélyén, vagy Pilinszky János lírájában.
Angelus Silesius műve nagyszabású, merész kísérlet a misztikus gondolkodói hagyomány lírai formában való megjelenítésére. Nem kevésbé merész az a kísérlet, amelyre a kötet fordítói vállalkoztak: tartalmilag és formailag egyaránt híven visszaadni a Kerúbi Vándor hat könyvének legszebb és legfontosabb verseit. A két fiatal költő, Kurdi Imre és Tatár Sándor mély átérzéssel, komoly felkészültséggel és nagy formai kultúrával, a magyar műfordítás legjobb hagyományainak szellemében oldotta meg a nehéz feladatot.