| ELSŐ KÖTET |
|
| Előszó |
5 |
| Kortársak és krónikások írásai a magyarok elődeiről és a magyarokról |
9 |
| Hérodotosz |
10 |
| Priszkosz rétor |
11 |
| Malálasz és Theofánisz |
11 |
| Menandrosz |
11 |
| Dzsajháni |
12 |
| Balkhí |
13 |
| Ibn Fadlan |
13 |
| Maszúdi |
14 |
| György barát |
14 |
| A Bölcs Leó |
14 |
| Bíborbanszületett Konstantín |
15 |
| Orosz évkönyvek |
15 |
| A Cirill-legenda |
16 |
| A Metód-legenda |
16 |
| Örmény és grúz források |
16 |
| A Magyarok Története (Gesta Ungarorum) |
16 |
| Anonymus |
17 |
| Kézai Simon |
18 |
| A Bajorok és Karantánok megtérése |
19 |
| Regino apát Évkönyve |
19 |
| Fuldai Évkönyvek |
19 |
| Velencei Krónika |
19 |
| Theotmár salzburgi érsek |
19 |
| Liudprand |
20 |
| Sankt Gallen-i Történetek |
20 |
| Montecassino Krónikája |
20 |
| A Szászok Története |
20 |
| Sankt Gallen-i Évkönyvek |
20 |
| Szent Udalrik Élete |
20 |
| Bajor Évkönyvek |
21 |
| Irodalom |
22 |
| Elméletek a magyarok eredetéről |
26 |
| A hun származás kérdése |
26 |
| A finnugor származtatási elméletek születése |
31 |
| Másféle eredet-elméletek |
33 |
| A sumer-magyar rokonság kérdése |
36 |
| Az "Arvisura" (Igazmondások) |
39 |
| Irodalom |
42 |
| Hogyan lettünk finnugorok? (Nyelvi alapon "megalkotott" rokonság) |
48 |
| A magyarok nevéről |
48 |
| A finnugor "nyelvi rokonság" |
49 |
| Csúsztatások a finnugor forrásmunkáknál |
52 |
| Az "elfinnugorosodás" folyamata |
57 |
| Nézetek a magyar nyelv eredetéről |
59 |
| Az ugor-török háború |
67 |
| A finnugor őstörténet-kutatás a XX. században |
70 |
| Hogyan tovább finnugor őstörténet-szemlélet? |
71 |
| Irodalom |
76 |
| A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok |
81 |
| A magyarok és a Kelet-kutatás |
81 |
| A "halotti szemüvegekről" |
94 |
| A magyar hun-kutatás és kritikai értékelése |
99 |
| Szász Béla: Attila nagykirály című kötete |
108 |
| A hunok őstörténete |
112 |
| Az ázsiai hunok |
112 |
| Mao-tun |
115 |
| Csi-csi |
117 |
| Az ázsiai hún birodalom bukása |
120 |
| A zsuanzsuanok és a türkök |
124 |
| Az ujgurok |
126 |
| A hunok későbbi történetéről |
129 |
| Attila szerepéről |
134 |
| A hun-magyar "azonosság" és "rokonság" kérdése |
140 |
| Hun-székely kapcsolat |
144 |
| A hsziungnu és a hun nép azonossága |
145 |
| A hunok nyelve |
146 |
| A hunok" továbbéléséről" |
148 |
| A fehér hunok |
148 |
| Hun utód-népek |
149 |
| A hun közösségi szervezet |
149 |
| A törzsszövetségek |
151 |
| A "lovasnomádság" |
152 |
| A hunok vallása és hiedelemvilága |
155 |
| A halottkultusz és a régészeti leletek tanúságai |
156 |
| A hunok írása |
160 |
| Földművelés, állattenyésztés és vadászat a hunoknál |
162 |
| A lakás (szállás) |
163 |
| Kínai források a hunokról |
163 |
| Irodalom |
169 |
| Árpád népének szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutása előtt és a Kárpát-medence visszafoglalása - a "honfoglalás" történeti előzményei |
176 |
| Magna Hungaria |
178 |
| Levédia (Dentü-mogyer vagy "Szkítia") |
182 |
| A Kazár Birodalom |
183 |
| Emese álma |
187 |
| Hunor és Magor mondája |
188 |
| A kijevi hadjárat |
191 |
| Etelköz (Etelkuzu, Etul=Don folyó) |
191 |
| A vérszerződés |
194 |
| Álmos rituális halála |
196 |
| Árpád fejedelem |
198 |
| A magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése |
199 |
| Az új haza |
212 |
| A "honfoglalás" megítélése |
216 |
| A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben |
220 |
| A kettős honfoglalásról |
224 |
| Irodalom |
225 |
| A magyarság "keleti" elemei. Török és más, főleg iráni népek, mint a magyarság ötvözőelemei |
228 |
| Az avarok |
230 |
| Az avarok társadalma és gazdasága |
235 |
| A kazárok és a kabarok |
237 |
| A kazárok eredete |
238 |
| A kazárok története |
239 |
| A kabarok |
240 |
| A Kazár Birodalom népei |
242 |
| A kazárok és a zsidók |
243 |
| Az alánok |
245 |
| A szabirok |
247 |
| Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök |
248 |
| Az uzok vagy oguzok |
251 |
| A szkíták ("szittyák") és a szarmaták (masszagéták) |
253 |
| A kimmerek |
258 |
| A szlávok |
258 |
| Irodalom |
260 |
| Székely-, csángó-, kun-, palóc-, besenyő- és jász-magyarokról a Kárpát-medencében |
265 |
| A székelyek |
265 |
| Nézetek a székelyek eredetéről |
266 |
| Györffy György nézetei a székelyek eredetéről |
282 |
| Az erdélyi magyarok és a kabar kérdés |
286 |
| A csángók |
288 |
| A moldovai csángók |
288 |
| A bukovinai csángók |
294 |
| A hétfalusi csángók |
294 |
| A gyimesi csángók |
295 |
| A jászok |
295 |
| A jászok eredete |
295 |
| A jászok etnikai képének kialakítása |
297 |
| Társadalmi intézmények és világkép |
297 |
| A kunok |
298 |
| A kunok nevei |
300 |
| A kunok életmódja |
301 |
| A kunok társadalma |
304 |
| A kunok hiedelemvilága |
305 |
| A kunok sorsa |
307 |
| A palócok |
309 |
| A besenyők |
310 |
| Irodalom |
317 |
| Milyen a magyar ember? (A magyarság embertanáról) |
322 |
| Az antropológia és az őshaza |
323 |
| A magyarság testi megjelenése |
327 |
| Milyen "a magyar ember"? |
334 |
| "Marker-gén" vizsgálatok |
336 |
| Nép - nemzet - kisebbség |
339 |
| Irodalom |
342 |
| Kőbe vésett és fába rótt történelem (A magyarság ősi írása: az ún. "rovásírás") |
347 |
| A magyar rovásírás eredetéről |
348 |
| A hunok rovásjegyes emlékei |
351 |
| Az "ótörök" (türk) írásrendszer |
353 |
| Levédia és Etelköz rovásírásos emlékei |
361 |
| A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai |
362 |
| Rovásemlékek a Kárpát-medencében |
364 |
| Avar rovásemlékek |
364 |
| A kunok rovásemléke és más rovásfeliratos szövegek |
365 |
| Az úgynevezett "székely-magyar" rovásemlékek |
367 |
| Tollal írt rovásemlékek a Kárpát-medencéből |
370 |
| Irodalom |
380 |
| A magyar népzene eredetéről és az ősi magyar hangszerekről |
384 |
| A magyar népzene megismerése |
385 |
| Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról |
392 |
| Milyen a magyar népzene? |
401 |
| A magyar népdal |
402 |
| A magyar népzene stílusai |
409 |
| Dunántúl |
409 |
| Északi sáv |
409 |
| Alföld |
410 |
| Erdély |
410 |
| Gyímes és Moldva |
410 |
| Ősi magyar népi hangszerek |
411 |
| A dobok |
411 |
| Húros hangszercsalád |
416 |
| Ritmushangszerek |
422 |
| Pengetősök és vonósok |
423 |
| A citerák és a cimbalom, mint a húros hangszerek pengetős illetve ütős változatai |
431 |
| A fúvó hangszerek |
438 |
| Irodalom |
450 |
| MÁSODIK KÖTET |
|
| Az ősmagyarok hitvilága |
459 |
| Az ősmagyarok vallásáról |
459 |
| A lovasnomád népek vallása |
461 |
| Sámán vagy táltos? |
464 |
| A totemizmus |
469 |
| A magyarok ősvallásának kutatásáról |
470 |
| A honfoglaló magyarság istenhite |
472 |
| Ősvallásunk egyes elemei |
478 |
| Égig érő fa |
478 |
| A föld alatti világ |
480 |
| A "tündérek" |
480 |
| Állatok |
481 |
| Az elemek |
482 |
| Az égitestek |
484 |
| Az ember és a lelkei |
485 |
| Az áldozatokról |
486 |
| A szent helyekről |
486 |
| A táltos |
487 |
| Irodalom |
488 |
| Állatmotívumok a magyar népművészetben és hiedelemvilágban |
492 |
| A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában |
495 |
| A turul |
495 |
| A griff |
498 |
| A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél |
502 |
| "A főisten ábrázolása és szerepköre" |
505 |
| A fejedelmi nemzetős ábrázolása és szerepköre |
508 |
| A szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre |
511 |
| A táltos ábrázolása és szerepköre |
513 |
| A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre |
514 |
| Irodalom |
517 |
| Ősmagyarok háziállatai (Kapcsolat az állatvilággal, háziállatok tartása, állatokkal kapcsolatos eszközök, szerszámok és a vadászat) |
520 |
| A történeti állattan kialakulása hazánkban |
520 |
| Az ősmagyarok lovairól |
525 |
| A belső-ázsiai lovak kialakulásáról |
529 |
| A lószerszámok |
530 |
| A lovas temetkezésekről |
533 |
| A szarvasmarha |
534 |
| A juhokról |
537 |
| A sertés |
540 |
| A baromfiak |
541 |
| A "magyar" kutyafajták |
542 |
| A "teve-kérdés" |
544 |
| Az állattartás őseinknél |
544 |
| A "lovasnomád kultúráról" |
546 |
| A vadászatról |
548 |
| Irodalom |
552 |
| Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a "kékfestő" batik valamint a mézeskalács |
556 |
| A nemezelés |
556 |
| A nemez alkalmazása |
559 |
| A "kékfestő" |
568 |
| A mézeskalács |
569 |
| Irodalom |
571 |
| Népművészetünk egyik gyakori alapeleme, a tulipán |
574 |
| A tulipán korai kárpát-medencei előfordulása |
575 |
| A tulipán őshazája |
583 |
| A magyar tulipán-motívum eredete |
584 |
| Irodalom |
592 |
| Ősi népművészeti stíluselemeink |
594 |
| A Nap jel |
595 |
| Az ősi népművészeti elemek továbbélése a Kárpát-medencében |
600 |
| Ősi magyar népművészeti stíluselemek |
604 |
| A szarvasábrázolásról |
612 |
| A ló-kultuszról |
615 |
| A sárkány-ábrázolásról |
615 |
| Az ősi magyar kultúra továbbélése népművészetünkben |
616 |
| Irodalom |
629 |
| A "székelykapu" és őseink háza, a jurta |
633 |
| A székelykapu |
633 |
| Őseink "háza", a jurta (a "jurt") |
639 |
| Az ősmagyarok házairól és egyéb lakhelyeiről |
649 |
| Négyszögletes alapú ház |
650 |
| A sátorozás továbbélése |
652 |
| A veremházak |
652 |
| A nádház |
652 |
| Irodalom |
653 |
| Az ősmagyarok földművessége, mesterségei, eszközei, társadalmi szervezettsége és ételkultúrája |
654 |
| Őseink földművességéről |
654 |
| Az ősmagyarok és a honfoglalók ekéiről |
659 |
| A kasza |
661 |
| A cséplés |
662 |
| Ősi termelt növényeink |
664 |
| A kertművelés |
667 |
| A szőlőművelés és a bor készítése |
668 |
| A halászokról, pákászokról |
670 |
| A mesterségekről |
671 |
| A kovácsmesterségről, azaz régi szóval a vasverőkről |
671 |
| Az ötvösökről |
672 |
| A nagyszentmiklósi kincslelet |
674 |
| A lószőr-ékszerek |
678 |
| A női munkáról |
680 |
| A kereskedelemről, a vásárról és a fazekasságról |
680 |
| A bőrművesség |
682 |
| A társadalmi szervezettség az ősmagyaroknál |
683 |
| A lovasnomád kultúra |
683 |
| Társadalmi rétegzettség az ősmagyaroknál |
686 |
| A szellemi élet |
689 |
| A regősök |
689 |
| Az ősmagyarok konyhája |
691 |
| Irodalom |
696 |
| Az ősmagyarok viselete és fegyverei |
699 |
| Az ősmagyarok öltözéke |
699 |
| Férfiviselet |
699 |
| Női viselet |
710 |
| Az ősmagyarok fegyverzete |
714 |
| Az íj |
716 |
| A nyilak |
722 |
| A nyílhegyek |
723 |
| A tegez |
725 |
| A lándzsa |
727 |
| A szablya |
728 |
| A lovasnomádok és a közelharc |
731 |
| Irodalom |
735 |
| A titkok koronája (a Magyar Szent Korona) |
737 |
| A Szentkorona Tan |
737 |
| Nézetek a Magyar Szent Korona eredetéről |
739 |
| Főbb elméletek a Magyar Szent Korona eredetéről |
746 |
| Benda Kálmán és Fügedi Erik "hagyományos" nézete |
746 |
| Kovács Éva és Lovag Zsuzsa "akadémikus" nézete |
750 |
| A nyugati korona |
752 |
| A zárt koron |
753 |
| Kopári Dénes "egyéni" nézete |
754 |
| Ötvösök, aranyművesek és fizikusok vizsgálati eredményeinek összegezése |
757 |
| A legújabb kutatási eredmények (Szigeti István feltevése) |
768 |
| A magyar Szent Korona keletkezési idejéről és helyéről |
769 |
| A Szent Korona "koreográfiája" |
773 |
| Irodalom |
778 |
| Julianus barát és a magyar "őshaza" (Hol és kiknél járt Julianus?) |
781 |
| Történelmi előzmények |
781 |
| Az első kutatóút |
782 |
| Julianus barát útja |
782 |
| A Julianus-féle jelentés és Julianus második útja |
784 |
| Julianus útjainak értékelése |
787 |
| A "Riccardus-féle jelentés": "Nagy-Magyarországról, melyet Riccardus fráter szerzett IX. Gergely pápa idejében" |
789 |
| Julianus első útjának kronológiája |
793 |
| (Bendefy László szerint) |
793 |
| Irodalom |
794 |
| Epilógus. Magyarok a nagyvilágban |
795 |
| A magyarok száma a szomszédos országokban |
796 |
| A magyarok száma a nagyvilágban a Kárpát-medencén kívül |
797 |
| A Kárpát-medence magyar nemzeti kisebbségei |
798 |
| A szlovákiai magyarság és lakóhelyei |
806 |
| A kárpátaljai magyarság |
808 |
| Az erdélyi magyarság |
810 |
| A történeti Erdély magyar nyelvszigetei |
812 |
| A partiumi (Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros megyei) magyarság |
812 |
| A bánáti magyar nyelvszigetek |
814 |
| A vajdasági, horvátországi és mura-vidéki magyarság |
814 |
| A Vajdaság |
814 |
| Magyarok Horvátországban |
816 |
| Magyarok Szlovéniában |
816 |
| Az őrvidéki (burgenlandi) magyarság |
818 |
| Irodalom |
821 |
| Névmutató |
823 |
| Tárgymutató |
840 |
