Egy értelmiséginek a története a két világháború között, olyan férfié...aki buzgón, de eredménytelenül próbált csatlakozni valamilyen közösséghez, beilleszkedni egy társadalmi rendbe: mindig kóborolva, pihenést nem ismerve, mindig nyugtalanul, szüntelen keresésben...
Egy németnek a története, aki européer, egy européer, aki világpolgár akart lenni...
Egy individualista története, aki legalább úgy iszonyodik az anarchiától, mint a szabványosítástól...
Egy írónak a története, kinek érdeklődése mindenekelőtt az esztétikai-vallási-erotikus szféra felé fordul, aki azonban a körülmények nyomására politikai felelősségtudattól áthatott, sőt harcos álláspontra jut...
A szerző története ez - a lehető legőszintébben, a lehető legpontosabban kell megírni, a korhoz kötött, a korra jellemző valamennyi vonásával, a maga különleges, nem mindennapi problematikájával együtt.
