Konrad Lorenz - Összehasonlító magatartás-kutatás - Az etológia alapjai

Előszó helyett (írta Gerolf Steiner)

11

Történeti bevezetés

15

Módszertan

A biológiai gondolkodás

29

A fizikai és a biológiai kutatás céljainak különbözősége

29

A fizikai visszavezetés határai

31

Az ontológiai redukcionizmus

33

Az evolúciós eredet mint a visszavezetés határa

36

A "mi végre?" kérdése

38

Finalisztikus és kauzális természetszemlélet

46

A kutatás módszerei a biológiában, főként az etológiában

50

A rendszer vagy a teljesség (az "egységes egész") fogalma

50

A megismerés lépéseinek a rendszerjelleg által megszabott sorrendje

52

Az érzékelés kognitív teljesítménye

54

Az úgynevezett műkedvelés

60

Szabadon és fogságban élő állatok megfigyelése

61

Szabadon élő szelidített állatok megfigyelése

65

Az állatok ismerete mint kutatási módszer

66

A teljesség igényét kielégítő kísérlet

67

A tapasztalatszerzést kizáró kísérlet

71

Az egységes egész viszonylag független építőkő

79

A rendszerjelleget figyelembe nem vevő módszerek teljesítőképességének korláta a magatartás-kutatásban

81

Az atomizmus

81

A magyarázati monizmus

82

A behaviouristák operacionalizmusa és magyarázati monizmusa

83

Az összehasonlító módszer a törzsfejlődés kutatásában

87

A törzsfák rekonstrukciója

87

A törzset meghatározó jellegek

89

A növekedési hipotézis

96

A kövületek bizonyító anyaga

97

A homológia és annak kritériumai

100

A jellegek számára vonatkozó homológiakritérium

100

A funkció különbözősége és a konvergens alkalmazkodás

102

Az analógia mint az ismeretek forrása

104

A homoiológia jelensége

107

A rendszertan finom részleteit kutatók igénye nagyszámú jelleg megismerésére

108

Az egyes jellegek változó értéke

110

A finom szisztematika nehézségei és értéke

112

Az összehasonlító magatartás-kutatás vagy etológia kialakulása

114

A fejezet összefoglalása

115

A magatartás filogenetikailag programozott fiziológiai mechanizmusai

Az öröklött mozgásminták vagy ösztönös mozgások

121

A fogalom eredete

121

Intenzitásbeli különbségek

123

Azonos ingerfajtához rendelt különböző ösztönös mozgásminták

124

A motiváció kvalitatív egységessége

126

A kettős kvantifikálás módszere

128

Az aktivitásspecifikus fáradékonyság

130

A kiváltó ingerek küszöbérték-csökkenése

136

Az ösztönös mozgásminta duzzasztását elkendőző hatások

137

Az úgynevezett üresjárati aktivitás

139

Az appetens magatartás

141

Küszöbérték-csökkenés és appetens magatartás elkerülő reakciók közben

142

Megindítani és elindulni

145

A spontaneitás idegélettana

147

Az idegrendszer egyes elemeinek és az integrált rendszereknek analóg funkciói

156

A fejezet összefoglalása

159

Afferens folyamatok

164

Az öröklött kiváltó mechanizmus (ÖKM)

164

Az öröklött kiváltó mechanizmus működésének korlátai

172

Az öröklött kiváltó mechanizmus és a "kiváltó"

176

Egy egyszerű és fontos szabály

179

Öröklött kiváltó mechanizmusok, melyeket tanult vonások egészítenek ki: TKM

183

Az "inger" problémája

185

A fogalom legáltalánosabb megfogalmazása

185

Stabil és spontán módon aktív idegi elemek

185

Integrált idegi rendszerek analóg magatartása

188

Az akcióspecifikus potenciál fogalma

193

Az eddig tárgyalt magatartás-mechanizmusokra épült komplex rendszerek

197

Nyugalomra vágyás

197

A kereső automatizmus

199

Hierarchikus rendszerek

200

A hangulatok viszonylagos hierarchiája (Leyhausen)

211

A fölérendelt irányító központ (a "parancsnokság") szerepe (Erich von Holst)

214

Mennyire egységes "egy ösztön"?

220

Az ösztönök funkcióik alapján történő elnevezésének veszélye

220

Az ösztönök mozgatóerőinek sokfélesége

221

Az ösztönök hierachiájának szervező hatása

224

Az együttesen szereplő ösztönös mozgásminták kölcsönhatásai

225

Nem rendszerspecifikus mozgásformák

227

A fejezet összefoglalása

229

Pillanatnyilag szerzett információkat felhasználó mechanizmusok

231

"Valamit tapasztalni" nem ugyanaz, mint "valamit tanulni"

231

A szabályozó kör vagy a homeosztázis

232

Az ingerelhetőség

233

Az amőboid reakció

234

A kinézis

235

A "fóbikus" reakció

237

A topikus reakció vagy taxis

237

A telotaxis vagy "rögzítés"

239

Tájékozódás az időben

242

Hajózás iránytűvel és kronométerrel

243

Taxis és ösztönös mozgás

245

Taxis és belátás

247

Többszörösen motivált magatartás

252

Az egyszerűen motivált magatartás ritkasága

252

A szuperpozíció

253

Kölcsönös gátlás és váltakozás

255

A "helyettesítő" aktivitás

259

A magatartás adaptív modifikációja

A modifikációról általában

267

Modifikáció és nem alkalmazkodó modifikáció

267

Analóg folyamatok az embriogenezisben

268

A tanulás mint adaptív modifikáció

269

Asszociáció nélküli tanulási folyamatok

272

Facilitáció és szenzitizáció

272

Az ingerekhez való hozzászokás vagy afferens elfojtás

274

Az asszociációval járó tanulási folyamatok, melyekben a siker nem jár együtt visszajelzéssel

276

Az asszociáció

276

A bonyolult érzékeléshez kapcsolódó ingemegszokás

277

A megszokás

279

A valódi feltételes reflex vagy kondicionálás ingerszelekcióval

283

Trauma által elsajátított elkerülő reakciók

285

A bevésés (imprinting)

286

A feltételes gátlás

290

A fejezet összefoglalása és megbeszélése

292

Tanulás a magatartásból eredő következményekből

Az új visszacsatolás

295

A legkevésbé bonyolult rendszer

298

A kondicionált appetencia

301

A kondicionált averzió

305

A kondicionált cselekvés

308

A nyugalmi állapot utáni vággyal kapcsolatos kondicionált appetencia

311

A fejezet összefoglalása

314

Motoros tanulás, akaratlagos mozgás, belátás (tudomásulvétel)

317

Motoros tanulás

317

Az úgynevezett akaratlagos mozgás

321

Akaratlagos mozgás és belátás (tudomásulvétel)

325

Fürkésző (explorációs) magatartás

327

Magatartásminta-választás

327

A fürkésző magatartás autonóm ösztönzése

328

Latens tanulás

330

Tárgyilagosság

330

Specializálódás a sokoldalú életmódra

331

A játék

332

Kíváncsiság, játék, kutatás és művészet

336

Utószó a harmadik részhez

339

Függelék

341

Néhány szó a homo sapiensről

343

Az antropológus szemlélet

343

Az analógiákról

343

A Homo sapiens megkülönböztető jegyei

344

Fogalmi gondolkodás és szintaktikus nyelv

346

Következmények

348

Kulturális etológia

349

Irodalom

353

Név- és tárgymutató

363