|
Előszó helyett (írta Gerolf Steiner)
|
11
|
|
Történeti bevezetés
|
15
|
|
Módszertan
|
|
|
A biológiai gondolkodás
|
29
|
|
A fizikai és a biológiai kutatás céljainak különbözősége
|
29
|
|
A fizikai visszavezetés határai
|
31
|
|
Az ontológiai redukcionizmus
|
33
|
|
Az evolúciós eredet mint a visszavezetés határa
|
36
|
|
A "mi végre?" kérdése
|
38
|
|
Finalisztikus és kauzális természetszemlélet
|
46
|
|
A kutatás módszerei a biológiában, főként az etológiában
|
50
|
|
A rendszer vagy a teljesség (az "egységes egész") fogalma
|
50
|
|
A megismerés lépéseinek a rendszerjelleg által megszabott sorrendje
|
52
|
|
Az érzékelés kognitív teljesítménye
|
54
|
|
Az úgynevezett műkedvelés
|
60
|
|
Szabadon és fogságban élő állatok megfigyelése
|
61
|
|
Szabadon élő szelidített állatok megfigyelése
|
65
|
|
Az állatok ismerete mint kutatási módszer
|
66
|
|
A teljesség igényét kielégítő kísérlet
|
67
|
|
A tapasztalatszerzést kizáró kísérlet
|
71
|
|
Az egységes egész viszonylag független építőkő
|
79
|
|
A rendszerjelleget figyelembe nem vevő módszerek teljesítőképességének korláta a magatartás-kutatásban
|
81
|
|
Az atomizmus
|
81
|
|
A magyarázati monizmus
|
82
|
|
A behaviouristák operacionalizmusa és magyarázati monizmusa
|
83
|
|
Az összehasonlító módszer a törzsfejlődés kutatásában
|
87
|
|
A törzsfák rekonstrukciója
|
87
|
|
A törzset meghatározó jellegek
|
89
|
|
A növekedési hipotézis
|
96
|
|
A kövületek bizonyító anyaga
|
97
|
|
A homológia és annak kritériumai
|
100
|
|
A jellegek számára vonatkozó homológiakritérium
|
100
|
|
A funkció különbözősége és a konvergens alkalmazkodás
|
102
|
|
Az analógia mint az ismeretek forrása
|
104
|
|
A homoiológia jelensége
|
107
|
|
A rendszertan finom részleteit kutatók igénye nagyszámú jelleg megismerésére
|
108
|
|
Az egyes jellegek változó értéke
|
110
|
|
A finom szisztematika nehézségei és értéke
|
112
|
|
Az összehasonlító magatartás-kutatás vagy etológia kialakulása
|
114
|
|
A fejezet összefoglalása
|
115
|
|
A magatartás filogenetikailag programozott fiziológiai mechanizmusai
|
|
|
Az öröklött mozgásminták vagy ösztönös mozgások
|
121
|
|
A fogalom eredete
|
121
|
|
Intenzitásbeli különbségek
|
123
|
|
Azonos ingerfajtához rendelt különböző ösztönös mozgásminták
|
124
|
|
A motiváció kvalitatív egységessége
|
126
|
|
A kettős kvantifikálás módszere
|
128
|
|
Az aktivitásspecifikus fáradékonyság
|
130
|
|
A kiváltó ingerek küszöbérték-csökkenése
|
136
|
|
Az ösztönös mozgásminta duzzasztását elkendőző hatások
|
137
|
|
Az úgynevezett üresjárati aktivitás
|
139
|
|
Az appetens magatartás
|
141
|
|
Küszöbérték-csökkenés és appetens magatartás elkerülő reakciók közben
|
142
|
|
Megindítani és elindulni
|
145
|
|
A spontaneitás idegélettana
|
147
|
|
Az idegrendszer egyes elemeinek és az integrált rendszereknek analóg funkciói
|
156
|
|
A fejezet összefoglalása
|
159
|
|
Afferens folyamatok
|
164
|
|
Az öröklött kiváltó mechanizmus (ÖKM)
|
164
|
|
Az öröklött kiváltó mechanizmus működésének korlátai
|
172
|
|
Az öröklött kiváltó mechanizmus és a "kiváltó"
|
176
|
|
Egy egyszerű és fontos szabály
|
179
|
|
Öröklött kiváltó mechanizmusok, melyeket tanult vonások egészítenek ki: TKM
|
183
|
|
Az "inger" problémája
|
185
|
|
A fogalom legáltalánosabb megfogalmazása
|
185
|
|
Stabil és spontán módon aktív idegi elemek
|
185
|
|
Integrált idegi rendszerek analóg magatartása
|
188
|
|
Az akcióspecifikus potenciál fogalma
|
193
|
|
Az eddig tárgyalt magatartás-mechanizmusokra épült komplex rendszerek
|
197
|
|
Nyugalomra vágyás
|
197
|
|
A kereső automatizmus
|
199
|
|
Hierarchikus rendszerek
|
200
|
|
A hangulatok viszonylagos hierarchiája (Leyhausen)
|
211
|
|
A fölérendelt irányító központ (a "parancsnokság") szerepe (Erich von Holst)
|
214
|
|
Mennyire egységes "egy ösztön"?
|
220
|
|
Az ösztönök funkcióik alapján történő elnevezésének veszélye
|
220
|
|
Az ösztönök mozgatóerőinek sokfélesége
|
221
|
|
Az ösztönök hierachiájának szervező hatása
|
224
|
|
Az együttesen szereplő ösztönös mozgásminták kölcsönhatásai
|
225
|
|
Nem rendszerspecifikus mozgásformák
|
227
|
|
A fejezet összefoglalása
|
229
|
|
Pillanatnyilag szerzett információkat felhasználó mechanizmusok
|
231
|
|
"Valamit tapasztalni" nem ugyanaz, mint "valamit tanulni"
|
231
|
|
A szabályozó kör vagy a homeosztázis
|
232
|
|
Az ingerelhetőség
|
233
|
|
Az amőboid reakció
|
234
|
|
A kinézis
|
235
|
|
A "fóbikus" reakció
|
237
|
|
A topikus reakció vagy taxis
|
237
|
|
A telotaxis vagy "rögzítés"
|
239
|
|
Tájékozódás az időben
|
242
|
|
Hajózás iránytűvel és kronométerrel
|
243
|
|
Taxis és ösztönös mozgás
|
245
|
|
Taxis és belátás
|
247
|
|
Többszörösen motivált magatartás
|
252
|
|
Az egyszerűen motivált magatartás ritkasága
|
252
|
|
A szuperpozíció
|
253
|
|
Kölcsönös gátlás és váltakozás
|
255
|
|
A "helyettesítő" aktivitás
|
259
|
|
A magatartás adaptív modifikációja
|
|
|
A modifikációról általában
|
267
|
|
Modifikáció és nem alkalmazkodó modifikáció
|
267
|
|
Analóg folyamatok az embriogenezisben
|
268
|
|
A tanulás mint adaptív modifikáció
|
269
|
|
Asszociáció nélküli tanulási folyamatok
|
272
|
|
Facilitáció és szenzitizáció
|
272
|
|
Az ingerekhez való hozzászokás vagy afferens elfojtás
|
274
|
|
Az asszociációval járó tanulási folyamatok, melyekben a siker nem jár együtt visszajelzéssel
|
276
|
|
Az asszociáció
|
276
|
|
A bonyolult érzékeléshez kapcsolódó ingemegszokás
|
277
|
|
A megszokás
|
279
|
|
A valódi feltételes reflex vagy kondicionálás ingerszelekcióval
|
283
|
|
Trauma által elsajátított elkerülő reakciók
|
285
|
|
A bevésés (imprinting)
|
286
|
|
A feltételes gátlás
|
290
|
|
A fejezet összefoglalása és megbeszélése
|
292
|
|
Tanulás a magatartásból eredő következményekből
|
|
|
Az új visszacsatolás
|
295
|
|
A legkevésbé bonyolult rendszer
|
298
|
|
A kondicionált appetencia
|
301
|
|
A kondicionált averzió
|
305
|
|
A kondicionált cselekvés
|
308
|
|
A nyugalmi állapot utáni vággyal kapcsolatos kondicionált appetencia
|
311
|
|
A fejezet összefoglalása
|
314
|
|
Motoros tanulás, akaratlagos mozgás, belátás (tudomásulvétel)
|
317
|
|
Motoros tanulás
|
317
|
|
Az úgynevezett akaratlagos mozgás
|
321
|
|
Akaratlagos mozgás és belátás (tudomásulvétel)
|
325
|
|
Fürkésző (explorációs) magatartás
|
327
|
|
Magatartásminta-választás
|
327
|
|
A fürkésző magatartás autonóm ösztönzése
|
328
|
|
Latens tanulás
|
330
|
|
Tárgyilagosság
|
330
|
|
Specializálódás a sokoldalú életmódra
|
331
|
|
A játék
|
332
|
|
Kíváncsiság, játék, kutatás és művészet
|
336
|
|
Utószó a harmadik részhez
|
339
|
|
Függelék
|
341
|
|
Néhány szó a homo sapiensről
|
343
|
|
Az antropológus szemlélet
|
343
|
|
Az analógiákról
|
343
|
|
A Homo sapiens megkülönböztető jegyei
|
344
|
|
Fogalmi gondolkodás és szintaktikus nyelv
|
346
|
|
Következmények
|
348
|
|
Kulturális etológia
|
349
|
|
Irodalom
|
353
|
|
Név- és tárgymutató
|
363
|
