A magyar történelem azt bizonyítja, hogy minden vesztett forradalom vagy szabadságharc után az idegen zsoldosokat és a prokonzulokat megnevezték. Csak az elmúlt száz év példáit idézem:
Az 1849-es első kötélkorszak, kollaboránsait Szilágyi Sándor szerkesztette ún. Millieniumi Magyar Történet pontosan felsorolta. Nem volt tekintettel "a személyi jogokra". A nevük fennmaradt az utókor megvetésének.
Az 1919-es idegenek vezette 133 napon át tartó vörös diktatúra 590 mártírját dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes szedte sorrendbe.
Az ún. fehér terror idején kivégzett áldozatokat maga Gratz Gusztáv, a korszak elkötelezett történésze sorolta fel.
