Lázár István - Kiált Patak vára

Lázár István – önmagáról: „Sárospatakon születtem 1933-ban, és itt éltem 1955-ig. Azóta, kis kitérővel, újságíró vagyok Budapesten. Hosszabb ideig dolgoztam a Köznevelés-nél; immár egy évtizede vagyok a Valóság munkatársa. Egyik tennivalóm a Magyar világ rovat – szociográfiák, riportok, dokumentumok – gondozása. Útirajzom jelent meg Angliáról és a dalmát Adriáról. Ezt a könyvet négy évig írtam, egyre konokabb szenvedéllyel. És a legszívesebben rögtön újrakezdeném. Ugyanígy. De legalább három kötetben.”
Sárospatak, Tokaj, Hegyalja: patinás, nagy hírű, nagy múltú nevek. Mit takarnak vajon – a jelenben?
Város lehet-e újra Patak, századunk utolsó negyedében? Vagy megmarad annak, ami: a Vár poros keretének?
Visszaszerezheti-e a Hegyalja a tokaji bor régi hírének legalább egy részét?
Üdvös-e, ha a bodrogközi nők leteszik a kapát, s ezentúl különleges kabátot varrnak – exportra?
Mi lesz az ország peremére szorult hajdani megyeszékhely és dzsentrifészek, Sátoraljaújhely sorsa?
Mi volt Szerencs szerencséje? Mit ér egy tonna hollóházi porcelán? És miért épített államunk hipermodern új templomot a hollóházi katolikusoknak?
Mitől jéghideg a telkibányai Király-kút vize? És Gyűrűfű sorsára jut-e a hajdan aranyban-ezüstben gazdag bányaváros, ma sorvadó erdei falu: Telkibánya? Igaz-e, hogy Bodrogköz Európa legrégebben lakott tájainak egyike, s lakói részben ötezer éve itt élő őseurópaiak?
És akkor mi volt, mit jelentett itt a honfoglalás? Miért a huzavona a pálházai perlit körül, holott a KGST ránk osztotta a perlitfelhasználás témáját? Miért a sok orvvadász Mogyoróskán – és nemcsak ott? Több kárt okoz-e az árvíz, talajvíz a Bodrogközben, mióta a tiszalöki duzzasztó működik? Miért váltották le a szorgos hercegkúti sváb parasztok szorgos elnöküket? És miért akarta ő átfúrni a hegyet? Kérdések, válaszok, kudarcok, sikerek, sorsok, sírok, adatok, történetek – négy kistáj, a Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja, Tokaji hegység múltja és jelene, öröme és bánata, fejlődési távlatai és lehetőségei tárulnak fel a Kiált Patak vára lapjain.