Isten örök, parányi, szerves részei vagyunk, a Legfelsőbb társai a teremtésben, legalábbis saját földi sorsunkat illetően. Erőnkhöz mérten szabad akarattal rendelkezünk. Élhetünk Isten hűséges társaiként, egymás testvéreiként, a transzcendentális szellemi létezés együttes boldog tudatában, vagy a valóságról tudatilag véglegesen lehasadva, járhatjuk tovább az illuzórikus testi önazonosításunkból eredő ideiglenes, ám annál mohóbb, sem Istent, sem embert nem tisztelő érzék kielégítés útját. Ám a csalók és a becsapottak rabló társadalma soha nem lehet boldog.
