Virágoskert - díszkert - pihenőkert (Lelkes Lajos) |
5 |
A kert élő műalkotás |
17 |
A színek pompája itt nem álló festmény, hanem változó színpad |
18 |
Az évszakok forgása is kifejeződik |
19 |
Kert és élet - tér és idő |
20 |
Milyen legyen a virágoskert? |
22 |
Az éghajlat megszabja, hogy milyen növényt |
22 |
A terület is kész tények elé állít |
24 |
Mérjük fel telkünket |
28 |
Kezdődhet a tervezés |
29 |
A telek felosztása |
29 |
A virágoskert, pihenőkert kialakítása |
31 |
Felszínalakítás |
35 |
Berendezés saját kezűleg (Virág János) |
39 |
A növény a legfontosabb alkotóelem |
39 |
A tér alakítása fákkal és cserjékkel |
39 |
Az érdeklődés középpontjában: a virágok |
45 |
A berendezés menete |
51 |
A kerítés |
51 |
A földmunkák, rézsűk és támfalak |
56 |
Utak, járdák |
59 |
Lépcsők |
63 |
Teraszok, tartózkodóhelyek |
65 |
Pergolák, lugasok, virágrácsok |
68 |
Betonkád esővíz gyűjtéséhez |
71 |
Vízmedence növények számára és úszásra |
72 |
Pancsoló, kerti zuhanyozó |
75 |
A gyermekekről nem feledkezhetünk meg a kert berendezésekor |
76 |
És a felnőttek szabad tűzhelye |
79 |
A talajt ne csak műveljük, hanem ismerjük is meg (Altorjai István) |
80 |
Mit nevezünk feltalajnak? |
80 |
Az altalaj állapotára a talajszelvény deríthet fényt |
81 |
A laza, középkötött és kötött talaj könnyen megkülönböztethető |
82 |
Meszes vagy savanyú? - ezt kell megállapítani |
83 |
Az egyszerű vizsgálatok értékelése |
85 |
Ami a növények nevéből kiderül (Szántó Matild) |
87 |
Legszínesebbek az egynyári virágok (Szántó Matild) |
89 |
Biológiai igényeik és a kert adottságai |
90 |
Elhelyezésük |
92 |
A rövid tenyészidejűek a nyár elején virágzanak |
94 |
A hosszú tenyészidejűek a fagyokig kitartanak |
100 |
Helyben vetve egész nyáron át nyílnak |
109 |
Árnyéktűrők és árnyékkedvelők |
113 |
Az egynyáriak szaporítása és felnevelése |
116 |
Palánták vásárlása, nevelése, ültetése |
116 |
Legegyszerűbb a helybevetés |
118 |
Nyári gondozás |
119 |
A kétnyári virágok őssze és tavasszal díszítenek (Szántó Matild) |
120 |
A rövid tenyészidejűek virágzása megelőzi az egynyáriakét |
120 |
A hosszú tenyészidejűek tavasz végén, nyár elején virágoznak |
124 |
Az évelő virágok a szabad természet képviselői (Nagy Béla) |
126 |
Tavasszal nyílók |
127 |
Nyáron virágzók |
137 |
Az évelők szaporítása, nevelése |
144 |
Magjuk vetése |
145 |
Tőosztásuk és dugványozásuk |
147 |
Kiültetésük, nevelésük |
148 |
Három-négy évenkénti időszerű áttelepítésük |
149 |
Gondozásuk, öntözésük |
149 |
Virágos sziklakert (Nagy Béla) |
151 |
A sziklakert növények és kövek együttese |
153 |
A tájképi sziklakert helyét a kert adottságai határozzák meg |
153 |
A réteges sziklakibúvás megépítése körültekintést és szakértelmet kíván |
154 |
A szórványköves sziklakert nagy köveivel virágos helyi rétek hangulatát kelti |
155 |
A mértani sziklakerttel nem a természetet akarjuk utánozni |
156 |
A kőlapos utak beültetésére is alkalmasak a sziklakerti növények |
158 |
Kora tavasszal virítók |
158 |
Tavasz végén, nyár elején virítanak |
161 |
Sziklakerti cserjék |
169 |
Sziklakerti növények szaporítása |
170 |
Magvetés |
170 |
Dugványozás és tőosztásuk megegyezik az évelőkével |
171 |
Begyűjtés |
171 |
A sziklakert beültetése |
171 |
Gyomláljunk, gyomláljunk! |
172 |
Felújítása |
172 |
Hogyan öntözzünk? |
173 |
Hagymás virágok, a tavasz első hírnökei (Nagy Béla) |
174 |
A hagyma, a gumó és a hagymagumó szerepe |
174 |
A hagymások ültetéséhez sajátos ismeretek kellenek |
175 |
A legkoraibb virágok |
176 |
Tavasszal nyílók |
181 |
A nyár hagymás virágai |
184 |
Őszi különlegesség |
186 |
A hagymák gondozása, kiültetése |
187 |
A virágok ápolása |
188 |
Mocsári és vízinövények a medencében vagy annak partján (Nagy Béla) |
189 |
Legyünk tekintettel a növények természetes előfordulására |
189 |
Már kora tavasszal nyílnak |
190 |
Késő tavasszal és nyáron virágzanak |
192 |
Teendőink a mocsári és vízinövényekkel |
194 |
Szaporításuk |
194 |
Kiültetésük módja |
195 |
Gondozásuk |
195 |
És megint a nyár, és megint a rózsák (Nagy Béla) |
197 |
Bokorrózsák - rózsabokrok |
198 |
A remontánsok |
198 |
A teahibridek |
198 |
A polyanthák |
199 |
A floribundák |
199 |
A bokorrózsák szaporítása |
199 |
A bokorrózsák ültetése |
200 |
A bokorrózsák gondozása, metszése |
200 |
Magas törzsű rózsák - rózsafák |
202 |
Előállításuk, nevelésük |
202 |
Kiültetésük, gondozásuk |
203 |
Metszésük |
204 |
Kúszórózsák - futórózsák |
204 |
Szaporításuk, ültetésük |
204 |
Felhasználásuk, gondozásuk |
205 |
Metszésük |
205 |
Vad és félvad rózsafajok |
205 |
Terjedő tövű rózsák |
206 |
Egyéb rózsafajok |
206 |
Futó, kúszó virágaink díszítenek is, takarnak is (Szántó Matild) |
207 |
Díszfüvek és dísznádak mint különlegességek (Nagy Béla) |
210 |
Egynyári és évelő díszfüvek |
210 |
Gyepbe szoliterként (magányosan) ültethetők |
212 |
Szaporításuk és gondozásuk |
213 |
A balkonládák virágai (Nagy Béla) |
215 |
Igények és lehetőségek |
215 |
Napos helyre ültethetők; déli, délkeleti, délnyugati fekvések virágai |
216 |
Árnyékos helyre ültethetők: északi, északkeleti, északnyugati fekvések virágai |
218 |
Röviden a nevelésről és a kezelésről |
220 |
Nyáron a kertben, télen a szobában (Nagy Béla) |
221 |
Közismert "levéldísznövények" |
221 |
Virágzó szobanövények |
226 |
Örökzöld dísznövények |
228 |
Kaktuszok és egyéb pozsgás növények |
229 |
Narancs- és citromfélék |
230 |
Átültetéshez virágföldet! |
230 |
Átültetés, kisüllyesztés |
232 |
A szalmavirágok hűséges téli lakásdíszek (Szántó Matild) |
234 |
Díszítsük szobánkat a kertünkben vágott viággal (Nagy Béla) |
237 |
A díszfák és díszcserjék térformálók (Schmidt Gábor) |
244 |
Díszfák és díszcserjék egyszerűbb szaporítási módjai |
245 |
Magvetés |
246 |
Bujtatás |
247 |
Dugványozás |
249 |
Tőosztás, sarjleválasztás |
252 |
Oltás |
252 |
A lombhullatók ültetése, gondozása és választéka |
254 |
Az ültetés és az ültetéskori visszametszés |
254 |
Miből áll a gondozás? |
259 |
A metszés külön fejezetet érdemel |
260 |
Kora tavasszal nyíló cserjék |
263 |
Késő tavasszal, nyár elején nyíló cserjék |
267 |
Nyáron, ősz elején virágzó cserjék |
271 |
Ősszel a termésükkel díszítő cserjék |
274 |
Virágos fák |
276 |
Lombjukkal, illetve termésükkel díszítő fák |
279 |
A sövényt metszeni és nyírni kell |
280 |
A lomblevelű örökzöldeknek mások az életfeltételeik |
284 |
A fenyők igényei sem a lomblevelű örökzöldekével, sem a lombhullatókéval nem egyeznek |
287 |
Gyümölcsfák mint dísznövények (Sipos Béla) |
291 |
Kevés ápolást igénylők, díszfaként ültethetők |
291 |
A díszkert munkaigényes gyümölcsfái |
293 |
A lugasszőlő aligha hiányozhat (Gallai Mária) |
296 |
Füzérlugas nevelése falfelületek díszítésére, oszlopok befuttatására |
298 |
Utat szegélyező, kétemeletes Thomery-lugas nevelése |
298 |
Két- vagy háromoldalról zárt, háromemeletes, váltó karú szárnyas lugas - pihenőhely kialakítására |
299 |
A veteményes sem maradhat ki a pihenőkertből (Zatykó Ferenc) |
300 |
A veteményeságyak helyének kijelölése és előkészítése |
300 |
Vetés és ültetés |
302 |
Talajápolás és öntözés |
303 |
Elérkezett a szedés ideje |
305 |
Néhány szó a fóliás berendezésekről |
305 |
A mindennapi szükséglet választéka |
306 |
A virágoskert zöld "gyepszőnyege" (Szabó János) |
315 |
Pázsit vagy gyep? |
315 |
Milyen füvet vagy fűmagkeveréket? |
317 |
Pázsitnak alkalmas fűfajok és -fajták |
317 |
A pázsit magkeverékei |
317 |
A gyep magkeverékei |
318 |
A pázsit és gyep vetése, ápolása |
318 |
Árnyékba fű helyett ültessünk gyeppótló növényeket (Nagy Béla) |
321 |
Veszélyes károsítók fenyegetik növényeinket (Farkas Károly) |
324 |
Mindenekelőtt néhány szakkifejezés magyarázata |
324 |
Dísznövényeink is megérdemlik a védelmet |
325 |
A fonalférgek virágaink legprimitívebb kártevői |
325 |
A meztelencsigák a lédús növényeket kedvelik |
326 |
A tripszek fürge mozgásúak |
327 |
Nehéz volna megmondani, melyik a legkártékonyabb bogár |
329 |
A hártyaszárnyúak közül néhány faj veszedelmes rózsakártevő |
331 |
A legyek nem kártevők, de lárvájuk, a nyű már igen |
334 |
A lepkék hernyóinak étvágya féktelen |
334 |
Az egyenesszárnyúak közül csak a tücsköket említjük |
336 |
A levéltetvek elleni küzdelem módjai |
337 |
A pajzstetvek elleni védelem szintén kulcskérdés |
340 |
Az atkák nem válogatósak a gazdanövényben |
341 |
A gerincesek közül a mezeinyúl, a mezeipocok és az őz is lehet kártevő |
343 |
A vírusok a legparányibb kórokozók |
343 |
A baktériumos betegség is gyakori |
344 |
Virágaink gombás betegsége számtalan |
345 |
Így védjük gyümölcsfáinkat |
351 |
Védekezés rügypattanás előtt |
351 |
Védekezés virágzáskor |
353 |
Védekezés sziromhullás után |
354 |
Védekezés sziromhullástól zsendülésig |
355 |
A zsendülő gyümölcs védelme |
356 |
Szüret utáni teendők |
356 |
Egy kis szőlővédelem |
356 |
Védekezés rügypattanás előtt |
357 |
Védekezés rügypattanás után |
358 |
Védekezés virágzáskor |
359 |
Védekezés fürtzáródás előtt |
359 |
Védekezés zsendüléskor |
359 |
Zárópermetezés |
360 |
Védjük veteményesünket is |
360 |
Talajfertőtlenítés |
361 |
A palánták kiültetés előtti védelme |
362 |
A kiültetett zöldségfélék védelme |
363 |
A védekezéshez növényvédő szereket! |
366 |
Tárolásuk, felhasználhatóságuk, keverhetőségük |
367 |
A permetlé és készítése |
368 |
Herbicidek? Gyomirtó vegyszerek? (Farkas Károly) |
370 |
A totális hatásúak nem válogatnak |
370 |
Valamennyi közül a legjelentősebb a Gramoxene (paraquat) és a Gomex |
370 |
A szelektív hatásúak már válogatnak |
371 |
Kontakt (perzselő) hatású szer |
371 |
Szisztematikus (felszívódó) szerek |
371 |
Elhanyagolt terület gyomtalanítása |
373 |
Utak és kisebb terek gyomtalanítása |
374 |
Gyep gyomirtása |
374 |
A kerti virágok vegyszeres gyomirtásáról még keveset tudunk |
374 |
Nehezen irtható gyomok |
375 |
A gyomirtó vegyszerek hátrányai |
376 |
Néhány szó a legújabb gyomirtó szerekről |
376 |
Munka mindig akad |
377 |
A talaj művelése a legfárasztóbb munka (Altorjai István) |
377 |
A művelés módjai |
377 |
A különféle talajtípusok más-más művelést igényelnek |
378 |
Talajmunkák naptári sorrendben |
380 |
A tápanyagok utánpótlása rendszeres legyen |
380 |
Mi a helyzet a szerves trágyákkal? |
381 |
Így készül a komposzt |
381 |
Győződjünk meg a trágya érettségéről |
382 |
Műtrágyázás, műtrágyák |
383 |
Öntözés és megfelelő vízgazdálkodás (Szahó János) |
385 |
Öntözés nélkül lehet-e kertészkedni? |
386 |
Víz, víz, öntözés |
387 |
A tűző nap ártalmas! (Schmidt Gábor) |
391 |
A fák árnyéka előnyösebb |
391 |
Gyakran mesterséges árnyékoló is szükséges |
391 |
Az árnyékkedvelő és az árnyéktűrő növények igényeik szerint ültetendők |
392 |
A magvetést és a zsenge növénykéket a fénytől is óvni kell |
393 |
A lomblevelő örökzöldek és a fenyők sem szeretik a tűző napot |
393 |
Széllel szemben |
394 |
Természetes szélvédők |
394 |
A szél erejét megtörik a mesterséges szélfogók |
396 |
A szél lehet hasznos is |
396 |
A késő tavaszi és az őszi fagykárok sokszor megelőzhetők |
396 |
Jönnek a fagyosszentek! |
396 |
Az őszi fagyok kertünk utolsó díszeit veszélyeztetik |
398 |
Télen is védkezhetünk a hideg ellen |
399 |
Az időjárást kísérjük figyelemmel (Schmidt Gábor) |
402 |
Megfigyelés egyszerű műszerekkel |
402 |
Következtetés az időjárás alakulására a természeti jelenségekből |
404 |
Régi megfigyelések mai szemmel |
406 |
Pihenni is meg kell tanulni |
407 |
Munkálkodó, mozgó (aktív) pihenés (Gallyas István) |
408 |
Szükséges-e tornászni is? |
408 |
Játsszunk! |
408 |
De hol játsszunk? |
408 |
És mit játsszunk? |
409 |
Madaraink védelméért |
413 |
Tétlen (passzív) pihenés |
413 |
A szellem ritmusváltása |
415 |
Kérdezz-felelek és nyelvi játékok |
416 |
Kártyázgassunk is |
416 |
Kinek mi a hobbyja? |
420 |
Szabad tűzhely, kerti konyha és néhány recept (Szilvásy István) |
420 |
A "tűzmester" feladata |
421 |
Süssünk szalonnát! |
422 |
Szabadban főtt bográcsgulyás |
423 |
Kapros juhtúróval töltött zsemlye (bulaski) gulyás mellé |
425 |
Zsiványpecsenye és utána kürtőskalács |
426 |
Flekkenparti |
428 |
Befejezésül (Gallyas István) |
431 |
Hol szerezhetők be a virágoskert növényei és vetőmagvai? |
433 |
Magyar növénynevek mutatója |
446 |
Latin (tudományos) növénynevek mutatója |
453 |