Lengyel József (Marcali, 1896. aug. 4. – Bp., 1975. júl. 12.): író, költő, József Attila-díjas (1957), Kossuth-díjas (1963).
1916-ban Kassák Lajos A Tett, majd Ma c. folyóiratának munkatársa lett. Kassák és a m. aktivizmus hatására írta első verseit. 1918 elején György Mátyás, Komját Aladár és Révai József társaságában kivált a Ma köréből. 1918. Szabadulás (Bp., 1918) c. közös kötettel léptek a nyilvánosság elé. 1918. dec.-től a Vörös Újság szerkesztőségében dolgozott. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság kultúrrovatának, majd az Ifjú Proletár szerkesztője volt. 1923-ban Bécsben megjelent az Ó hit Jeruzsálem, Gábriel Lajos változásai c. verses és novelláskötete, valamint Sternekund és Reinekund c. mesekönyve.1932-ben jelent meg Visegrádi utca c. regénye, amely a forradalmak előkészítéséről és történetéről adott hiteles képet. Kritikus módon, egyszersmind forradalmi tudatossággal mutatta be a proletárdiktatúra eseményeit és vezetőit. 1956-ban megjelent régebbi novelláinak válogatása Kulcs címmel.
Képekkel díszített és Ferenczy Béni illusztrációjával a „Szőlők, nóták, álmok”-hoz. A fényképeket készítették: Ancipo-Csikunszky Olga, Bartl Ferenc, Bojár Sándor, Gink Károly, Horvai József, Hunyadi József, Karát József, Papp Jenő, Rajnógel Imre, Reismann János. A fedélterv Csillag Vera munkája.
