A Feltámadás az író utolsó nagy terjedelmű regénye. Alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírósági eset adta, melyet az író ügyvéd barátjától hallott.
E regényében Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, Nyehljudov herceg vezeklését és mindkettőjük lelki megtisztulását. Egyidejűleg bemutatja a tönkrejutott, nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magas rangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről.
A világirodalom története nem ismer még egy művet, amely ilyen hévvel, ilyen nemes erkölcsi felháborodással tárná fel az önkényuralmi rendőrállam kiáltó igazságtalanságait, mint Tolsztoj remekműve, a Feltámadás, amely egyúttal a világirodalom egyik legszebb szerelmi regénye.
