Seneca legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotása az a százhuszonnégy fiktív levél, amely az élet gyakorlati erkölcsi kérdéseivel foglalkozik. Epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summája, eszmei végrendeletét írta meg bennük. Hogy az etikán kívül mi minden érdekli, arról vall ez az ötvenkilenc levélből álló válogatás is, a leveleknek majdnem a fele. Az átgondolt szerkezetű levélgyűjtemény minden művészi eszközt felvonultat a baráti "lélekvezetés", a tudatos életvitelre való buzdítás szolgálatában. Seneca stílusa ma is lenyűgözi olvasóit. Mondatai rövidek, világosak és kifejezők, mert mindig kiélezettek, tömörek, s éppen ezért szinte robbanó feszültség gyűlik meg bennük. Bár egyik levél sem maradt fenn teljes egészében, mégis ezek az írások csiszoltságuknak és sokszínűségüknek köszönhetően Seneca legolvasottabb művévé váltak.
