Dercsényi Balázs, Kaiser Ottó, Koppány Tibor - Magyar kastélyok

A városokon kívül, nagy kertekben álló kastélyok valaha természetes részei voltak egy-egy tájegységnek: munkát és bizonyos rangot adtak azoknak, akik a kastélyban "szolgáltak", példát mutattak a környék birtokosainak, akik maguk is szívesen építtettek volna ilyen kastélyt. A Trianon előtti Magyarország kastélyait mutatja be a bevezető szöveg, régi illusztrációkkal; a mai Magyarország legszebb, jó állapotban levő kastélyait a színes képanyag. Az 1945 utáni társadalmi változások elsodorták a kastélyok tulajdonosait, az épületekből gyermek- és egészségügyi intézmények lettek, eredeti berendezésük nagyrészt megsemmisült. Később megint változott a világ, a nyolcvanas években megindult a kastélyok idegenforgalmi célú hasznosítása. Hiszen a kastély azért épült, hogy tulajdonosa elvonulhasson a városi-fővárosi nyüzsgéstől, így ma is alkalmas lehet az aktív pihenésre, a rekreációra, a zenei vagy egyéb kulturális események, konferenciák megrendezésére. Nem kevésbé alkalmas azonban egy hajdani kastély arra is, hogy bemutassa, milyen volt a művészet és a nagyvilági élet száz, kétszáz vagy háromszáz esztendővel ezelőtt, az Esterházyak, a Festeticsek, az Andrássyak birtokain, hogyan alakult a barokk, a rokokó és XIX. század építészete és iparművészete a tervezők fantáziája és tisztes munkája nyomán