Magyar múlt Dél-Amerikában (1519-1900)

Ha a magyar történész - akár kiküldetésben, akár csak pihenésképpen - külföldön jár, és szakmája parancsának engedelmeskedve betér bármelyik európai főváros levéltárába vagy kézirattárába, előbb-utóbb szinte ösztönösen rábukkan régen ott járt, ott élt különös életű magyarok nyomára, akikről az egykorú híradások hallgattak, s akiknek életútjára réges-rég rárakódott a méltók és méltatlanok emlékezetét sokszor egyaránt elborító por. Hiszen a múlt tarlóján tallózó kutató nemcsak a maradandóság jegyében támasztja fel messzire vetődött honfitársaink emlékét. Nemcsak a régi vagy az új haza szabadságának, haladásának, kultúrájának hősei kelnek életre, hanem azok is, akiknek neve és pályája inkább a "fekete krónika" lapjaira kívánkozik. A "híresek" és a "hírhedtek" - e műfaj sajátos törvényszerűségének engedelmeskedve - Szabó László könyvében is egymás szomszédságában sorakoznak fel.