A Mahábhárata, mely India ősi irodalmának, a Védáknak a része, egyedülálló helyet foglal el a történeti-elbeszélő művek sorában. Kevés olyan könyv van még, mely ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt volna, mint ez az ötezer éves eposz. Maradandó népszerűsége már önmagában arról tanúskodik, hogy lapjai mély, örök érvényű bölcsességet rejtenek.
Lelki üzenetén és megragadó történetein túl a Mahábhárata mélyreható betekintést nyújt a rémúlt világ mindennapi életébe is. "India kulturális enciklopédiájának" is nevezik, a mű látómezeje azonban messze túlmutat ezen a meghatározáson: az egyetemes igazságoknak minden ember számára érvényes tárháza is egyben. A Mahábháratában található sok-sok témakört itt fel sem tudnánk sorolni, a szanszkrit szöveg egy híres verse azonban arról ír, hogy mi nem áll ebben a műben, azt hiába keresnénk bárhol egyebütt.
