"Mikor az ember tollat vesz kezébe, hogy rögzítse bizalmas emberi tapasztalatok emlékét, mindig az emberekhez akar beszélni..."
A kötet mindkét regényének "hőse" magányos, és naplót ír.
E feljegyzésekből bontakozik ki egy megszállottá váló tanár (Bébi vagy az első szerelem - 1928) és egy az élete lényeges kérdéseivel szembesülő zongoraművész (A nővér - 1946) sorsa.
Mindkét regény először jelenik meg eredeti kiadása óta.
