| Előszó |
5 |
| Alapvető hangtani tudnivalók |
7 |
| Hangok és betűk |
7 |
| Magánhangzók |
7 |
| Kettőshangzók |
8 |
| Mássalhangzók |
9 |
| A hangsúly |
11 |
| Az ékezet jelentésmegkülönböztető szerepe |
12 |
| A hangkivetés |
13 |
| A szóvégi csonkulás |
14 |
| Gyakorlatok |
15 |
| A mondat |
17 |
| Szófajok és mondatrészek |
17 |
| A mondatok felosztása szerkezetük szerint |
18 |
| Az egyszerű mondat |
18 |
| A mondat fajai a beszélő szándéka szerint |
22 |
| Az állító és a tagadó mondat |
25 |
| A mondat két részre osztása a részek funkciója szerint |
26 |
| A mondatot alkotó szócsoportok |
27 |
| A determinánsok |
28 |
| Az összetett mondat (I) |
29 |
| Főnévi igeneves szerkezet a mellékmondatban |
30 |
| Névmási alakok a főnévi igeneves szerkezetben |
33 |
| Elöljáró nélküli infinito a mellékmondatban |
34 |
| Gyakorlatok |
35 |
| Az ige kijelentő mód jelen ideje |
37 |
| A jelen időben rendhagyó igék |
39 |
| Gyakorlatok |
46 |
| A szórend az olaszban |
48 |
| A főnév és a névelők |
55 |
| A főnév neme és többes száma |
55 |
| A névelő |
55 |
| A határozott névelő |
56 |
| A határozatlan névelő |
56 |
| A névelős elöljárószók |
58 |
| A részelő (partitív) névelő |
60 |
| A határozott névelő használata |
62 |
| További tudnivalók a főnévről |
65 |
| A nem jelölése külön végződéssel |
67 |
| Más szó jelöli a nemet |
67 |
| A hím- és nőnemű alak azonos |
68 |
| Más nem, más jelentés |
68 |
| Sajátosságok a főnév többes számában |
68 |
| Csak többes számban előforduló főnevek |
70 |
| Szabálytalan többes számú főnevek |
70 |
| Több alakú főnevek |
70 |
| Nemüket megváltoztató főnevek |
71 |
| Két többes számmal jelentkező főnevek |
71 |
| Gyakorlatok |
73 |
| A melléknév |
75 |
| A melléknév végződése |
75 |
| A -co, -go, -io végződésű melléknevek alakjai |
76 |
| Változatlan alakú melléknevek |
77 |
| Melléknevek csonkulása |
78 |
| Melléknevek használata kétféle jelentésben |
79 |
| A melléknév fokozása |
81 |
| A hasonlító szerkezet |
82 |
| Rendhagyó fokozású melléknevek |
83 |
| A melléknévi jelző helye |
86 |
| Többféle jelző ugyanabban a mondatban |
90 |
| A melléknév mondatbeli funkciója |
91 |
| A jelző fajtái |
92 |
| A minőségjelző |
93 |
| A főnév mint minőségjelző |
93 |
| A mennyiségjelző |
95 |
| A birtokos jelző |
96 |
| Az értelmelző jelző |
97 |
| Gyakorlatok |
98 |
| A számnév |
102 |
| Tőszámnevek |
102 |
| A tőszámnevek használata |
102 |
| A gyakorlati alkalmazás néhány területe |
103 |
| Sorszámnevek |
105 |
| Egyéb mennyiségi (számnévi) fogalmak |
107 |
| Gyakorlatok |
109 |
| A névmás |
111 |
| A személyes névmás |
111 |
| A személyes névmás mint alany |
112 |
| A személyes névmás mint tárgy |
115 |
| A személyes névmás mint részeshatározó |
118 |
| A személyes névmás egyéb elöljárók után |
119 |
| Nem szabályszerű, de egyre terjedő részeshatározós szerkezetek |
120 |
| A névmás hangsúlytalan tárgy- és részes esete ugyanabban a mondatban |
120 |
| A személyes névmás hangsúlyos tárgyesetének speciális használata |
121 |
| Gyakorlatok |
122 |
| A visszaható névmás |
123 |
| A visszaható névmás használata |
124 |
| A kölcsönös névmás |
125 |
| A határozói névmás |
126 |
| Ci, vi |
126 |
| Ne |
128 |
| Két hangsúlytalan névmás egymás mellett |
130 |
| Egyes névmások (lo, la) sajátos használata |
134 |
| Gyakorlatok |
134 |
| A birtokos névmás |
146 |
| A jelzői birtokos névmás (birtokos determináns) alakjai |
136 |
| "Birtok" birtokos determináns nélkül |
140 |
| Birtokos determináns helyett személyes névmás |
141 |
| Birtokos determináns főnév nélkül |
142 |
| Az önálló (állítmányi) birtokos névmás alakjai |
142 |
| Az állítmányi birtokos névmás használatának szabályai |
143 |
| Gyakorlatok |
143 |
| A mutató névmás |
145 |
| A kérdő névmás |
148 |
| A vonatkozó névmás |
150 |
| A határozatlan névmás |
152 |
| Gyakorlatok |
157 |
| Az ige |
159 |
| Az igealakok |
161 |
| Foylamatos és befejezett cselekvés, időviszonyok |
163 |
| Az ige ragozása |
163 |
| Egyszerű igeidők |
164 |
| A felszólító mód |
165 |
| Összetett igeidők |
170 |
| Gyakorlatok |
172 |
| Az igealakok hangsúlya |
175 |
| Igeragozási táblázatok (avere, essere, parlare, vendere, partire, lavarsi, invitare) |
177 |
| Kiejtési és helyesírási sajátosságok egyes igék ragozásában |
184 |
| Miből áll a rendhagyó igék rendhagyósága? |
188 |
| Az alapszókincs rendhagyó igéinek főalakjai ragozási típusok szerint |
192 |
| A rendhagyó igék ragozása |
194 |
| A visszaható ige |
205 |
| A szenvedő ige |
207 |
| A műveltető ige |
210 |
| A személytelen ige |
212 |
| Gyakorlatok |
213 |
| Az általános alany |
215 |
| Az összetett igeidők segédigéi (avere és essere) |
216 |
| A módbeli segédigék (dovere, potere, volere) |
221 |
| Körülírásos igei szerkezetek |
229 |
| Gyakorlatok |
232 |
| Az igeidők használata |
236 |
| Indicativo |
236 |
| Gyakorlatok |
245 |
| Congiuntivo |
250 |
| Congiuntivo a mellékmondatban |
250 |
| Mikor használunk congiuntivo-t a mellékmondatban? |
252 |
| Congiuntivo a főmondatban |
254 |
| Condizionale |
255 |
| Gyakorlatok |
258 |
| Igenevek |
260 |
| A főnévi igenév |
260 |
| A melléknévi igenév |
262 |
| A határozói igenév |
266 |
| A főnévi igenév kapcsolása a ragozott igealakokhoz |
267 |
| A hangsúlytalan névmási alakok szórendi helye |
269 |
| Gyakorlatok |
270 |
| Az összetett mondat (II) |
274 |
| A mellérendelt mondatok |
274 |
| Az alárendelt mondatok |
275 |
| Mellékmondatok ragozott igei és igenévi állítmánnyal |
277 |
| A tárgyi mellékmondat |
277 |
| A határozói mellékmondat |
278 |
| A feltételes mellékmondat |
283 |
| Gyakorlatok |
284 |
| Az utalószó hiánya az olaszban |
288 |
| Az igeidők egyeztetése |
291 |
| Az igeidők egyeztetése a kijelentő módban |
291 |
| A főmondatban jelen idő |
292 |
| A főmondatban múlt idő |
292 |
| Kivétel az időegyeztetés szabályai alól |
293 |
| Jövő a múltban |
293 |
| Az igeidők egyeztetése a kötőmódban |
294 |
| A főmondatban jelen idő |
294 |
| A főmondatban múlt idő |
294 |
| Egyenes beszéd - függő beszéd |
295 |
| Gyakorlatok |
299 |
| A határozószó |
304 |
| A határozó kifejezésmódjai |
304 |
| A határozószó |
306 |
| A helyhatározószó |
306 |
| Az időhatározószó |
307 |
| A módhatározószó |
308 |
| A kérdő határozószók (Kérdőszók) |
311 |
| Az elöljárós szerkezet mint határozó |
312 |
| A helyhatározó |
312 |
| Az időhatározó |
315 |
| A módhatározó |
316 |
| Az okhatározó |
318 |
| A célhatározó |
318 |
| A részeshatározó |
318 |
| Az állandó határozó vagy vonzat |
319 |
| Gyakorlatok |
322 |
| Az elöljárószó |
326 |
| Határozószók és elöljárószók |
334 |
| Az indulatszó |
336 |
| Szóképzés |
337 |
| Gyakorlatok |
338 |
| A magyar-olasz fordítási feladatok megoldása |
342 |
| Felhasznált irodalom |
347 |
| Tárgymutató |
348 |
