Részlet a könyvből:
"Az a fontos, hogy terjesszük a zavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük." Salvador Dalí Ez tökéletesen sikerült annak az embernek, aki lefoglalta magának a XX. század zsenije titulust, s bár mindenkiben folyamatosan kételyeket ébresztett a személyével, műveinek jelentésével kapcsolatban, afelől nem hagyott kétséget, hogy rendkívüli életművet hagyott hátra. Olyan összetett mind a jelleme, mind szerteágazó életműve, hogy minden igaz rá, amit hódolói és ellenzői állítanak róla. Általában végletes jelzőket használnak vele kapcsolatban: zseni és őrült; megszállott alkotó és pénzéhes üzletember; kiváló rajztudással megáldott fantáziadús festő és szenzációhajhász mutatványos; a természet- és társadalomtudományok iránt fogékony intellektus és meghökkentős, polgárpukkasztó pozőr; szégyenlős, a természeti szépségeken elmerengő filozófus és élvhajhász, perverz gondolatok kiötlője; senkivel össze nem téveszthető, egyéni világot alkotó festő, szobrász, grafikus, filmrendező, látványtervező, író, teoretikus és extravagáns életművész. Ez mind Salvador Dalí volt, akinek neve már életében fogalommá vált, lehet szeretni vagy elvetni, de közömbösnek maradni aligha. Öntörvényűségét egyetlen ember tudta befolyásolni - bár az nagyon -, azt állította, hogy nem érdekli mások véleménye, csak az, hogy foglalkozzanak vele. Élete cseppet sem szokványos, rendkívüli eseményekkel, fordulatokkal, emberekkel teli, de mégsem irigylésre méltó.
