| Előszó |
11 |
| A gondolkodás sokfélesége |
15 |
| A transzlogika |
15 |
| Módosult tudatállapotok |
17 |
| Hipnózis-szimulátorok |
19 |
| A szimulátorok lebuktatása |
22 |
| A transzlogika fogalma |
26 |
| Az emberi megsimerésről |
28 |
| Transzlogikus megismerés |
31 |
| Transzlogika normál tudatállapotban |
34 |
| A formális logika |
37 |
| A dolgok logikája |
38 |
| A formális logika |
40 |
| A kártyás feladat |
45 |
| A csekkes feladat |
47 |
| A hétköznapi logika |
49 |
| Férfi és női logika |
52 |
| Absztrakt és konkrét kérdések |
54 |
| A rejtvény és a tudomány |
58 |
| A rejtvények keretei |
59 |
| Jól szerkesztett rejtvények |
60 |
| A tudomány keretei |
63 |
| Jól szerkesztett tudományos kérdések |
66 |
| Holizmus és redukcionizmus |
69 |
| A pszichológia mint természettudomány |
73 |
| Egymásba forduló ellentétek |
77 |
| A józan paraszti ész |
79 |
| Egy társalkodóprogram |
81 |
| A mesterséges intelligencia megközelítései |
86 |
| Kognitív pszichológia, kognitív tudomány |
87 |
| Freudi nyelvbotlások |
91 |
| Azonos jelentésű ellentétek |
94 |
| Nyugati és keleti gondolkodásmód |
95 |
| Sok út vezet a tudáshoz |
98 |
| A gondolkodás építőkockái |
101 |
| A gondolkodás szintjei |
101 |
| Az emberi fogalmak természete |
104 |
| Fogalmaink hierarchiái |
106 |
| Összekuszálódó hierarchiák |
108 |
| Számítógépes állatmesék |
111 |
| Gödel, Escher, Bach |
112 |
| Fogalomalkotó programok |
115 |
| Heurisztikák |
119 |
| Az EURISKO program |
120 |
| Metaszintek |
123 |
| Megismerési és gondolkodási sémák |
129 |
| A kognitív séma fogalma |
131 |
| Sémafogalmak kavalkádja |
136 |
| A pszichológia paradigmái |
137 |
| Az ember mint információvivő-berendezés |
139 |
| A bűvös hetes számm |
141 |
| A rövid és a hosszú távú memória |
141 |
| A kétféle memória mint modell |
144 |
| Epifenomének |
146 |
| A kognitív sémák mennyisége |
149 |
| Kiinduló feltételezések |
150 |
| Felidézési kísérlet sakkozókkal |
151 |
| Egy egyszerű matematikai egyenlőtlenség |
153 |
| Sémaszám-becslések |
155 |
| Más területek nagymesterei |
157 |
| A kognitív sémák működése |
160 |
| A sakkozók sémái |
162 |
| Egy kihívás programozóknak |
164 |
| A feladat jelentősége |
167 |
| A MAPP program |
169 |
| A sémák és az emlékezet |
172 |
| Mennyit használunk ki memóriakapacitásunkból? |
174 |
| A rövidtávú memória fejlesztése |
176 |
| A szakértelem természete |
180 |
| A kezdőtől a nagymesterig |
181 |
| A nagymesterré érés folyamata |
182 |
| A mesterjelölti szint |
183 |
| A szakmai fejlődés lépcsőfokai |
186 |
| Az intuitív gondolkodás |
189 |
| A szakma tanulása |
191 |
| Az egyes szakmai szintek jellemzői |
195 |
| A sémák mennyiségi növekedésének határai |
196 |
| A szakmai gondolkodás |
199 |
| A tananyag nehéz részei |
200 |
| A tehetség |
202 |
| Rejtvényfejtő tehetségek |
205 |
| Életművészek |
208 |
| A hétköznapi és a szakmai nyelv |
210 |
| A szaktudományok kialakulása |
213 |
| A szakmaváltás lehetőségei |
217 |
| Az interdiszciplinaritás |
218 |
| Még egyszer a szakmai tehetségről |
222 |
| Egy szakterület mélységei |
225 |
| Klassziskülönbségek |
227 |
| A sakk és a go mélysége |
229 |
| Kitérő: a labdarúgás és a kosárlabda mélysége |
232 |
| Tudáskülönbségek és teljesítménykülönbségek |
233 |
| Az intelligenciatesztekről |
236 |
| Az általános emberi intelligencia mélysége |
240 |
| Sakk- és go-programok |
242 |
| A mesterséges intelligencia fejlődése |
244 |
| Az "erős mesterséges intelligencia" irányzata |
245 |
| A sakkprogramok fejlődésének trendvonala |
249 |
| A Deep Blue sakktudása |
251 |
| Szakértői rendszerek |
254 |
| A szakértői rendszerek fejlődésének trendje |
257 |
| Mennyire intelligensek a szakértői rendszerek |
258 |
| A mesterséges intelligencia távlatai |
261 |
| Túl a tiszta racionalitáson |
266 |
| A racionalitás korlátai |
266 |
| A racionalitás és a formális logika |
267 |
| A végelen hurkok problémája |
268 |
| A korlátozott racionalitás elmélete |
272 |
| Heurisztikák nélkül nem megy |
275 |
| A racionális megismerés komplexitáskorlátja |
277 |
| Racionális és intuitív gondolkodás |
280 |
| Magas szintű gondolkodási sémáink |
285 |
| Rögzítés és igazítás |
287 |
| A hozzáférhetőség-heurisztika |
289 |
| Általános mintázatérzékelés |
292 |
| Speciálisabb mintaérzékelő heurisztikák |
296 |
| A heurisztikák pszichológiai realitása |
298 |
| Racionalizálás és intellektualizálás |
300 |
| A formális logika sémái |
302 |
| Mennyire racionális lény az ember? |
305 |
| A misztikus gondolkodás |
308 |
| A miszticizmus objektivitása |
309 |
| A legmagasabb metaszint |
313 |
| Misztikus tehetségek |
315 |
| A nyugati és a keleti út |
318 |
| A holizmus és a redukcionizmus útjai |
321 |
| Az eszmék eredete |
325 |
| Darwin intuíciója |
326 |
| Az önző gén-elmélet |
328 |
| Kultúrgének, mémek |
332 |
| Evolúció és racionalitás |
335 |
| Mesterséges evolúció? |
337 |
| Önző kognitív sémák |
340 |
| A mémek túlélőgépei |
343 |
| A világképek versengése |
346 |
| Sokféle formája van az okosságnak |
349 |
| A gödeli kérdések értelme |
351 |
| Gödeli kélrdések a való világban |
353 |
| A vonatkoztatási rendszerek váltogatása |
357 |
| A váltogatás nehézségei és a kreativitás |
359 |
| A váltogatás könnyedése és az intelligencia |
362 |
| A végső gödeli kérdések |
366 |
| Az emberi gondolkodás ereje |
370 |
| Nincs királyi út |
372 |
| Irodalom |
375 |
| Az idézetek forrásai |
383 |
| Név- és tárgymutató |
386 |
