Monográfiánkat az egyik legaktuálisabb megnyitásnak, a Grünfeld-védelemnek szenteltük. Ezt a védelmet Grünfeld osztrák nagymester vezette be a versenygyakorlatba 1922-ben, vagyis egy évvel az Aljechin-védelem megjelenése után; a két védelem eszmei megalapozásában sok a közös vonás. A Grünfeld-védelemben sötét szintén kihívja a világos gyalog előnyomulását, amely tempóval támadja meg a sötét huszárt, időlegesen átengedi a centrumot, majd ellentámadást indít ellene, tisztjeivel nyomást gyakorol a centrumra, és azt gyalogjaival is igyekszik felrobbantani. A Grünfeld-védelem megjelenése nagy vitákat váltott ki, többen a sakktörvények megsértését látták benne, és ezért a szigorú teoretikusok azt követelték, hogy nyomban döntsék meg a védelmet. A Grünfeld-védelmet azóta sokszor elvetették, majd megjavították, megdöntötték és feltámasztották, és ennek megfelelően elítélték vagy dicsérték. A vezető szovjet és külföldi sakkozók gyakorlati és elméleti kutatásai a Grünfeld-védelmet új stratégiai eszmékkel és változatokkal gazdagították, és napjainkban második fénykorát éli. A Grünfeld-védelmet azonban csak olyan sakkozóknak ajánlhatjuk, akik bonyolult játékra törekszenek.
