„Mikor Prücsi három és fél éves volt, egyszer este, fürdés után így szólt: – Apu, mesélj! – Miről meséljek? – kérdeztem. – Az aranyalmáról – felelte –, de ne egy aranyalmáról, hanem kettőről. – No jó – mondtam én…” Így kezdődtek el az esti mesélések Prücsiéknél. Az esti meséket követték a lázmérős mesék, amikor Prücsi megbetegedett, aztán jöttek a tízperces mesék, még egyhetes mese is volt. Apu mesélt az aranyalmáról és egy aranyos óvodás pásztorfiúról, egy újdonatúj Hüvelyk Matyiról, aki túljárt a tizenkét rabló eszén, egy tengerész-Mikulásról, aki egy évig élt a kenguruk szigetén, amire a kengurugyerekek nagyon büszkék voltak. Aztán mesélt három, Állatkertből szökött csacska majomról is. Márkus István kiváló tehetséggel ötvözi a népmesei elemeket a mai életből, a gyerek tapasztalataiból szerzett élményanyaggal, szókinccsel. Meséi – melyek Hegedűs Istvánnak, a népszerű grafikusnak és karikatúristának eleven, játékos illusztrációival jelennek meg – újszerű színekkel gazdagítják a mai magyar gyermekirodalmat.
