| Bevezetés |
5 |
| A víz jelentősége, védelme |
7 |
| A víz a természetben |
7 |
| A víz és a hal |
8 |
| Környezetvédelem |
8 |
| Hazai őshonos halállományunk megőrzése |
8 |
| A természetes vizek főbb jellemzői |
10 |
| A vízi környezet és a hal |
10 |
| Honosulás és szaporodás |
10 |
| Telepítések |
11 |
| A felügyelet gyakorlása |
11 |
| A vizek változásai |
13 |
| Természetes vizeink haltermelése |
14 |
| A klasszikus haltenyésztés |
15 |
| A természetesvízi halállomány fenntartása |
18 |
| A hal és a vízi termelés |
19 |
| Kíméleti időszak, védett területek |
19 |
| A természetes vizek biológiai sajátosságai |
21 |
| A szervetlen anyagok hatása a vizek minőségére (halobitás) |
24 |
| A vizek kémhatása |
25 |
| A szerves anyagok szerepe a vízben |
26 |
| A vizek biológiai termelése |
27 |
| Lebontás |
28 |
| A szerves anyag oxigénfogyasztása |
29 |
| Öntisztulás |
31 |
| A biológiai egyensúly és értelmezése |
31 |
| A szervetlen növényi tápanyagok hatása a vízi környezetre (trofitás) |
33 |
| Az eutrofizáció folyamata |
33 |
| Természetes és mesterséges eutrofizálódás |
34 |
| A foszfor és a nitrogén az eutrofizálódásban |
37 |
| A növényi plankton |
39 |
| Az eutrofizáció változatai |
40 |
| Planktonszíneződés, vízvirágzás |
40 |
| A hal és az eutrofizáció |
42 |
| Biológiai növényirtás |
43 |
| Az eutrofizálódás elleni védekezés |
45 |
| Mérgező anyagok a vízben |
50 |
| A szennyeződések eredete |
51 |
| Mezőgazdasági szennyeződések |
52 |
| Növényvédő szerek |
52 |
| Ipari szennyezések |
54 |
| Autogén mérgezések |
55 |
| Kommunális szennyvizek |
56 |
| Haltesztek |
57 |
| Mérgezési tünetek, a halak viselkedése |
59 |
| A víz mint élőhely |
61 |
| A hal növekedése, fejlődése és környezet |
62 |
| A hallárva és a környezet |
64 |
| A hal táplálkozása |
65 |
| A vizek fizikai tulajdonságai |
67 |
| Ívás és hőmérséklet |
70 |
| A víz fajhője |
70 |
| Hőáramlás, hőrétegezettség |
70 |
| Fagyás, jégtakaró |
72 |
| A hal hőérzékenysége |
73 |
| Halszállítás és hőhatás |
74 |
| Zavarosság, átlátszóság |
77 |
| Letisztulások |
77 |
| A vizek magasabb rendű növényei |
80 |
| A vízmozgások és a hal |
82 |
| Áradások |
83 |
| Holtágak |
84 |
| Párolgás, vízháztartás |
85 |
| A műszaki létesítmények feladata |
88 |
| A vizek termelőképessége |
90 |
| A lúgos és a savanyú vizek termelőképessége |
91 |
| Az oxigén oldása, az oxigéntartalom változásai |
92 |
| A szén a vízi anyagforgalomban |
95 |
| Karbonátok, hidrokarbonátok |
97 |
| A nitrogén és vegyületei |
98 |
| Az iszap bakteriális bomlástermékei |
99 |
| A vizek ammóniumtartalmának változása |
100 |
| A nitrogénbőség és káros következményei |
101 |
| Az ammónia halra gyakorolt hatása |
102 |
| A kén és a kénhidrogén |
104 |
| A foszfor és szerepe |
106 |
| A vízi élőhelyek és a hal |
108 |
| A parti öv |
108 |
| A nyílt víz |
109 |
| A fenékzóna |
110 |
| A kavicsbányatavak hasznosítása |
112 |
| A vízi élőlények |
114 |
| Az algák |
115 |
| A hínarasok |
119 |
| A nádasok |
119 |
| A baktériumflóra |
122 |
| A vizek állatai |
124 |
| A vízi élőlények termelése |
125 |
| A vízi élet termelői |
125 |
| Elsődleges termelés és oxigénforgalom |
126 |
| Fogyasztó- (raktározó-) szervezetek, tápláléklánc |
127 |
| A víz és az anyagcseretermék |
129 |
| A víz és a szűrőrendszerek |
129 |
| Lebontószervezetek |
130 |
| A víz mikrobiológiai folyamatai |
130 |
| Aerob, anaerob viszonyok |
132 |
| Környezetkárosító ártalmak |
133 |
| Kármegelőzések |
134 |
| Felhasznált és ajánlott irodalom |
135 |
