E könyv címe látszólag részben ellentmond a tartalmának. A modernségről beszélünk, ám nagy súlyt vetünk olyan gondolkodókra, akiket a politika- és a művelődéstörténet reakciósnak vagy legalábbis antimodernnek minősít. Vico, Bonald, Tocqueville, Max Weber és a többiek szembeszálltak a múlt század lelkes és aktív liberalizmusával, kritikával illették a XVII. század óta dívó liberális eszméket, s azok veszélyeire hívták fel kortársaik figyelmét. Kritikai tevékenységükkel egy "ellentant", egy másfajta politikai filozófiát alkottak meg, amely - ha legyűrni nem tudta is a liberális modernséget - intellektuálisan megállta a helyét, sőt jelentős hatást gyakorolt a rákövetkező XX. század gondolkodására.
