Tulajdon nyilatkozatainak, a kortársi kritikusok nézeteinek és a barátok emlékezéseinek tükrében tárul fel Móricz Zsigmond élete és életműve ebben a könyvben. Vargha Kálmán – az „Arcok és Vallomások” sorozat elveinek és gyakorlatának szellemében – bőven merít Móricz Zsigmondnak tulajdon életéről elmondott szavaiból és a regényekben, elbeszélésekben elbujtatott, szemérmes vallomásokból: így bontajkozik ki az író útja „a ficfás Tiszahát”-tól, a csécsei szülőháztól az ifjúkori küzdelmeken, a Hét krajcár áttörő sikerén, a Nyugat harcain, az érett, nagy műveken keresztül a Kelet Népe szerkesztői székéig, a Rózsa Sándor-regényekig.
A kötetet érdekes fejezet zárja: válogatás Móricz Zsigmond esztétikai írásaiból, ars poeticáiból. Valamennyi egyetlen gondolat köré csoportosul, amely egyszersmind életművének is kulcsa: „…Minél nagyobb egy író, annál nagyobb kötelessége a legfontosabb dolgokban színt vallani és megmondani, mi az igazság és mi a kötelesség.”
Vargha Kálmán érdekes könyvét gazdag – részben ismeretlen – képanyag egészíti ki.
