...Ez a könyve bőségben is túltesz akármelyik előző könyvén... Látható itt az erdélyi úri nép tanácsban, toron, harcmezőn, a fejedelem, amit számtalan levelét írja,diákjaival a Kassa felé vivő utakat tanulmányozza vagy a várak tatarozására ad rendeletet, a fejedelemasszony feketeruhás szövőnépe között éjidőn, kedves testvére fogadásakor vagy amint betegségben füstölik, zsoltároznak fölötte. A szász kereskedő sötét boltjában a sivatagon, tatáron télvizen átlopott selyem és drágakő csillog. Felvont várhídak és kiszegezett előjogok mögött görbe hátú, konok mesteremberek ülnek, akik a fejedelem tanácsában is előjogaik summájával kezdik a beszédet, mindenik ugyanazzal.... Minden fejezet más életkép, más embervilág, új foltja az örök magyarságnak, mely itt nyersebb, veszélyekben jobban megforgatott, de azért sohasem idegen - sohasem egészen történelem. Urak, szászok, pusztai nép, papság, mintha csak azért gyűltek volna egybe ide Móricz munkáiból hogy el nem másított nyíltsággal mondják ki természetük.
