1938-ban születtem, történész vagyok, kutatóintézetben dolgozom. Irodalmi munkám most jelenik meg először.
… azaz a magamfajta annyit tud a rákról, hogy hátrafelé megy. Mire a másik magamfajta azt feleli, nézőpont kérdése. Igaz. Okos közbevetés. Tágítsuk tehát a kört, de fogadjuk el néhány másodpercre, hogy még így is jó a hasonlat, vagyis ebben a könyvben a szereplők úgy mozognak, mint a rákok.
Rákok, akiknek nézőpontjuk van – olyanok. E hasonlat segítségével meg tudom fogalmazni, mi volt a szándékom: az érdekelt, hogy nekik mi a véleményük a dologról. Várni lehetett, ami történt, ömlött belőlük a szó, összevissza beszéltek, azt sem tudtuk, hol áll a fejünk. Van erre egy jó hasonlat…
Aki netán valami masszív, kőkemény dolgot szándékozna olvasni tőlem, figyelmébe ajánlom A középkori magyar város című könyvemet.
