Húsz évvel ezelőtt a világ tizenhatmilliónyi magyarsága lényegesebben kevesebbet tudott egymásról - és ezért kevesebbet tudott tenni egymásért - mint ma. Közép-, kelet- és nyugateurópai, meg tengerentúli országok magyarjai az elmúlt húsz év alatt újra megkeresték az egymás felé vezető utakat "lélektől léekig". A kiépült kapcsolatok segítségével cselekvőképes magyar szolidaritás hálózatot - és ezen keresztül a világ többi népe tudatában is értőbb, méltánylóbb figyelmet - kezd kialakítani a jövőért felelősséget érző jóakarat.
Sok még mindig az elzárkózás, egymás felé kinyújtott kezeink sokszor ütköznek még politikák-diktálta falakba is. De az eredmények is számottevők.
Egyre nagyobb a figyelem, amikor világnyelveken közvetítjük egymás gondolatait, adjuk elő legfontosabb magyar sorskérdéseinket. Egyre sűrűbben járják a világ magyar szigeteit és a világ szakmai konferenciáit, egyetemeit, fórumait íróink-költőink-tudósaink-művészeink, szót kapva és szót értve, tájékozódva és tájékoztatva. Legjobb tankönyvíróink írják kultúránk legértékesebb kincseit külföldi magyar iskoláink tankönyveibe. Nyugati magyar szülők egyre gyakrabban viszik-küldik gyermekeiket magyarországi nyaraló-nyelvoktató programokra. Egyre rendszeresebbek az együttműködésünket segítő anyanyelvi és egyéb konferenciák, magyarországi és külföldi nemzetközi magyar találkozók. Egyre gyakoribb a külföldi magyar zene- és képzőművészek magyarországi bemutatkozása, és egyre természetesebben közlik külföldi magyar írók és szakemberek műveit a magyarországi irodalmi és szakmai folyóiratok. Egyre hatásosabban tudunk - bár a diktatúrák embertelensége miatt még nem elég eredményesen - emberi jogaikban elnyomott testvéreink védelmében szót emelni, nemzetközi közvéleményt mozgósítani.
Sokak hűsége, tudása, kitartó munkálkodása kellett ahhoz, hogy egymás keresésére induljon a sok éledő magyarságtudat és hogy megtalálja, megalkossa az együttműködés lehetőségeit, módjait.
Nagy Károly Magyar szigetvilágban - ma és holnap című könyve ennek a húsz éves tudatébresztő, lehetőségteremtő és együttműködés formáló munkának egyik jelentős folyamatába ad betekintést a tiszta forrású kezdetektől a jelen szélesedő, mélyülő sodrású áramlataiig. Alkotó ötletek és elemzések, felelős kritikák és küzdelmek és lényeges eredmények tanúja a kötet. Sokféle írást tartalmaz: rövid felszólalást és szociológiai tanulmányt, interjút és történelmi dokumentációt, polémiát és tudományos fejtegetést, lírai esszét és adatoló beszámolót.
Az írások eredeti megjelenési helyét és idejét nyomon követve az olvasó a magyar nemzeti progresszió egyik szerény, de fontos jelenkori szellemi áramlatának és gyakorlati alkotó műhelyének izgalmas fejleményeit kíséri figyelemmel.
Figyelemmel és növekvő egyetértéssel a szerző reményei iránt, hogy a kis lélekszámú és kisebbségi kultúrák virágzása egyre több ember számára lesz nem csak a demokratikus tolerancia és az alapvető emberi jogok kérdése, hanem az egyediben rejlő értékek becsben tartásáé, gyarapításáé is, és hogy a magyarságtudat, a magyar közösség- és küldetéstudat vállalása egyre több magyar számára lesz lelkiismereti, becsület beli kérdés, szívbéli "gond és hitvallás".
