Előszó |
5 |
Előszó a második kiadáshoz |
6 |
Előszó a harmadik kiadáshoz |
7 |
Bevezetés |
|
A filozófiai gondolkodás |
|
Mi a filozófia? |
11 |
A filozófia mint életmód |
11 |
A filozófia mint tudomány |
14 |
A filozófia és a teológia viszonya |
19 |
A filozófia fejlődése |
25 |
A filozófiatörténet kialakulása |
25 |
A filozófia történelmi szemlélete |
26 |
Irodalom |
31 |
A görög bölcselet |
|
A Szókratész előtti filozófia |
|
A görög bölcselet kezdete |
37 |
Alapelvek |
40 |
A milétoszi iskola |
40 |
Püthagorasz és iskolája |
41 |
Hérakleitosz és az eleaiak |
42 |
Az epheszoszi hérakleitosz |
42 |
Az eleaiak |
44 |
Mennyiség és minőség |
48 |
A mechanikusok |
48 |
Anaxagorasz világképe |
53 |
A szofista világnézet |
56 |
Irodalom |
59 |
Az attikai bölcselet |
|
A Szókratizmus |
62 |
Szókratész |
62 |
A szókratikusok |
66 |
Az ideák világa |
67 |
Platón élete és művei |
67 |
A jó |
69 |
Az igazság |
71 |
A platóni dialektika |
74 |
Az ember és az állam |
76 |
Platón természetbölcselete és teológiája |
78 |
Az eszme a világban |
80 |
Arisztotelész élete |
80 |
Arisztotelész propedeutikus logikája |
82 |
Arisztotelész tudományeszménye |
85 |
Az első filozófia |
87 |
Lélek, világ, Isten |
94 |
A jó és a közösség |
96 |
Irodalom |
98 |
A hellenizmus bölcselete |
|
A sztoicizmus |
105 |
Az epikureizmus |
108 |
A szkepticizmus |
110 |
Az újplatonizmus |
112 |
Irodalom |
115 |
A középkori bölcselet |
|
Irodalom |
123 |
A patrisztikus bölcselet |
|
A keresztény bölcselet kezdete |
125 |
A nyugat tanítója |
126 |
Az igazság |
126 |
Az Isten |
127 |
A teremtés |
127 |
A lélek |
128 |
Az etika |
129 |
Isten országa |
129 |
A patrisztika vége |
130 |
Irodalom |
130 |
Skolasztikus bölcselet |
|
A skolasztika kialakulása |
133 |
Scotus Eriugena |
133 |
Szent Anzelm |
134 |
Petrus Abaelardus |
139 |
Humanisták és misztikusok |
140 |
Irodalom |
141 |
A skolasztika virágkora |
145 |
Irodalom |
146 |
Teológusok és filozófusok Párizsban |
147 |
Irodalom |
148 |
Az oxfordi iskola |
148 |
Irodalom |
150 |
A régebbi ferences iskola |
150 |
Irodalom |
152 |
Nagy Szent Albert |
152 |
Irodalom |
154 |
A skolasztika fejedelme |
154 |
Irodalom |
165 |
A latin averroizmus |
167 |
Irodalom |
168 |
Az újabb ferences iskola |
168 |
Irodalom |
170 |
Skolaszitka és misztika |
171 |
Irodalom |
173 |
A skolasztika alkonya |
174 |
Az ockhamizmus |
174 |
Irodalom |
176 |
A nominalisták |
177 |
Irodalom |
179 |
Nicolaus Cusanus |
180 |
Irodalom |
184 |
Újkori bölcselet |
|
Irodalom |
191 |
A reneszánsz filozófiája |
|
Okkultizmus és miszticizmus |
193 |
Irodalom |
194 |
A reneszánsz természetfilozófiája |
194 |
Giordano Bruno |
194 |
Galileo Galilei |
196 |
Francis Bacon |
198 |
Irodalom |
200 |
Az ember és az állam új értelmezése |
202 |
Irodalom |
204 |
A skolasztika a reneszánszban |
205 |
Irodalom |
206 |
A racionalizmus |
|
R. Descartes |
207 |
Kétely és igazság |
208 |
Isten és a külvilág |
209 |
A szubsztanciafogalom |
211 |
Descartes méltatása |
212 |
Ellenfelek és követők |
213 |
Irodalom |
214 |
Benedictus Spinoza |
216 |
A szubsztancia és attributumai |
217 |
A determinizmus kérdése |
218 |
Spinoza naturalizmusa |
220 |
Irodalom |
222 |
G. W. Leibniz időtlen filozófiája |
223 |
A monász és a lét |
224 |
A teodicea |
225 |
A monász és a szellem |
228 |
Leibniz méltatása |
229 |
Irodalom |
230 |
Az empirizmus |
|
Thomas Hobbes |
232 |
Irodalom |
234 |
John Locke |
235 |
Az ismeretelmélet |
236 |
Gyakorlati filozófia |
239 |
Irodalom |
240 |
Locke kortársai és követői |
241 |
Irodalom |
242 |
Hume szkepticizmusa |
243 |
Az emberi megismerésről |
244 |
A tudomány világa |
245 |
A szükséges kapcsolat fogalmáról |
246 |
Irodalom |
249 |
A felvilágosodás |
|
Irodalom |
253 |
Az angol felvilágosodás |
254 |
Irodalom |
256 |
A francia felvilágosodás |
256 |
Voltaire |
257 |
Az enciklopédisták |
259 |
Jean Jacques Rousseau |
262 |
Irodalom |
264 |
A német felvilágosodás |
266 |
Irodalom |
267 |
A klasszikus német filozófia |
|
Immanuel Kant |
269 |
A tiszta ész kritikája |
271 |
A probléma |
271 |
A gyakorlati ész kritikája |
283 |
Az ítélőerő kritikája |
287 |
A vallás és az ész |
291 |
Irodalom |
292 |
Johann Gottlieb Fichte |
294 |
Tudományelmélet |
295 |
Erkölcsbölcselet |
296 |
Az idős Fichte |
297 |
Irodalom |
298 |
F. W. J. Schelling |
299 |
Természetfilozófia |
300 |
Azonosságfilozófai |
301 |
Irodalom |
302 |
A romantikusok |
303 |
Irodalom |
304 |
G. W. F. Hegel |
305 |
A szellem fenomenológiája |
306 |
A logika tudománya |
311 |
A szellem filozófiája |
314 |
Hegel teológiája |
319 |
A dialektika értékelése |
323 |
Irodalom |
325 |
Az idealizmus megszűnése |
328 |
J. F. Herbart, B. Bolzano, A. Trendelenburg |
328 |
Irodalom |
329 |
Arthur Schopenhauer |
329 |
Irodalom |
332 |
A hegeli iskola felbomlása: D. F. Strauss és L. Feuerbach |
333 |
Irodalom |
336 |
A nem dialektikus materializmus |
337 |
Irodalom |
338 |
A marxizmus-leninizmus |
|
Marx-Engels-Lenin |
340 |
A történelmi materializmus |
342 |
Alapvető kategóriák |
342 |
Értékelés |
346 |
A dialektikus materializmus |
348 |
A materializmus fogalma |
348 |
A dialektika fogalma |
350 |
Értékelés |
353 |
Marx valláskritikája |
356 |
A vallás filozófiai bírálata |
356 |
A vallás politikai bírálata |
357 |
A vallás gazdasági bírálata |
360 |
A vallásos tudat föltételei |
366 |
A valláskritika kritikája |
368 |
Marxizmus - ma |
370 |
Irodalom |
371 |
A fenomenalizmus |
|
A pozitivizmus |
375 |
A. Comte és a német pozitivizmus |
375 |
Irodalom |
376 |
Logisztika |
377 |
Irodalom |
378 |
Neopozitivizmus |
379 |
Irodalom |
380 |
Analitikus filozófia: Ludwig Wittgenstein |
381 |
Irodalom |
383 |
Empirizmus és fenomenológia |
384 |
Empirizmus: J. S. Mill, F. Brentano |
384 |
Irodalom |
385 |
A fenomenológia: E. Husserl, M. Scheler |
385 |
Irodalom |
387 |
Újkantianizmus és újhegelianizmus |
389 |
Újkantianizmus |
389 |
Irodalom |
390 |
Újhegelianizmus |
391 |
Irodalom |
392 |
Pragmatizmus |
393 |
Irodalom |
395 |
A strukturalizmus |
396 |
Történelmi áttekintés |
396 |
A módszer |
398 |
Az ideológia |
400 |
René Girard |
403 |
Irodalom |
403 |
Az egzisztenciabölcselet |
|
Sören Aabye Kierkegaard |
405 |
Az élet és az elmélet |
406 |
A hit és a kereszténység |
409 |
Jaspers egzisztenciális filozófiája |
412 |
Filozófiai tájékozódás a világban |
413 |
Az egzisztencia megvilágítása |
414 |
Egzisztencialista metafizika |
417 |
Heidegger létfilozófiája |
419 |
A lét és az ittlét |
420 |
Az egzisztenciál |
421 |
A halál, a szorongás, a végesség |
426 |
Az idő és a történelmiség |
428 |
A megértés történelmisége |
429 |
A keresztülhúzott lét |
431 |
A francia egzisztencializmus |
432 |
Irodalom |
436 |
Az életfilozófia |
|
Friedrich Wilhelm Nietzsche |
442 |
Nietzsche és az "élet" |
444 |
Zarathustra éneke |
446 |
Nietzsche és a kereszténység |
449 |
Nietzsche értelmezése |
451 |
Irodalom |
453 |
Az életfilozófia a XX. században |
454 |
A bergsoni spiritualizmus |
454 |
Irodalom |
458 |
A cselekvés filozófiája: Maurice Blondel |
459 |
Irodalom |
464 |
A fejlődés filozófiája: P. Teilhard de Chardin |
465 |
Irodalom |
468 |
Szellemtudományos életfilozófia: W. Dilthey |
469 |
Irodalom |
471 |
Metafizika és ontológia |
|
Induktív metafizika és értékfilozófia |
473 |
Irodalom |
475 |
Realista ontológia |
476 |
Fenomenológiai ontológia: N. Hartmann |
476 |
Irodalom |
479 |
Kritikus realizmus |
480 |
Irodalom |
481 |
Az ideálrealizmus: A. N. Whitehead |
482 |
Irodalom |
483 |
Keresztény ihletésű filozófiák |
|
Az újskolasztikus mozgalom |
484 |
Történelmi előzmények |
484 |
Irodalom |
488 |
Az újskolasztika főbb irányzatai |
489 |
Irodalom |
492 |
A transzcendentális módszer |
492 |
Maréchal és Kant |
495 |
A transzcendentális módszer továbbfejlesztése: K. Rahner |
497 |
Transzcendentális filozófiai rendszerek: B. Lonergan, E. Coreth |
500 |
Irodalom |
505 |
A perszonalizmus |
505 |
A gyökerek |
505 |
F. Ebner |
506 |
Irodalom |
507 |
M. Buber |
507 |
Irodalom |
509 |
F. Rosenzweig |
509 |
Irodalom |
511 |
E. Mounier és köre |
511 |
Irodalom |
516 |
E. Lévinas |
517 |
Irodalom |
519 |
Visszatekintés |
520 |
Tárgymutató |
521 |
Névmutató |
561 |
Tartalom |
593 |