| Előszó |
5 |
| Bevezetés |
7 |
| A filozófiai gondolkodás |
|
| Mi a filozófia? |
9 |
| A filozófia mint életmód |
9 |
| A filozófia mint tudomány |
18 |
| A filozófia és a teológia viszonya |
22 |
| A filozófia fejlődése |
24 |
| A filozófiatörténet kialakulása |
24 |
| A filozófia történelmi szemlélete |
26 |
| Irodalom |
32 |
| A görög bölcselet |
35 |
| A Szókratész előtti filozófia |
37 |
| A görög bölcselet kezdete |
37 |
| Alapelvek |
40 |
| A milétoszi iskola |
40 |
| Püthagorasz és iskolája |
41 |
| Hérakleitosz és az eleaiak |
43 |
| Az epheszoszi Hérakleitosz |
43 |
| Az eleaiak |
45 |
| Mennyiség és minőség |
49 |
| A mechanikusok |
49 |
| Anaxagorasz világképe |
55 |
| A szofista világnézet |
58 |
| Irodalom |
62 |
| Az attikai bölcselet |
65 |
| A Szókratizmus |
65 |
| Szókratész |
65 |
| A szókratikusok |
70 |
| Az ideák világa |
71 |
| Platón élete és művei |
71 |
| A jó |
73 |
| Az igazság |
75 |
| A platóni dialektika |
79 |
| Az ember és az állam |
82 |
| Platón természetbölcselete és teológiája |
84 |
| Az eszme a világban |
86 |
| Arisztotelész élete |
86 |
| Arisztotelész propedeutikus logikája |
88 |
| Arisztotelész tudományeszménye |
91 |
| Az első filozófia |
94 |
| Lélek, világ, Isten |
101 |
| A jó és a közösség |
104 |
| Irodalom |
106 |
| A hellenizmus bölcselete |
111 |
| A sztoicizmus |
111 |
| Az epikureizmus |
115 |
| Az újplatonizmus |
116 |
| Irodalom |
119 |
| A középkori bölcselet |
123 |
| Irodalom |
126 |
| A patrisztikus bölcselet |
129 |
| A keresztény bölcselet kezdete |
129 |
| A nyugat tanítója |
130 |
| Az igazság |
130 |
| Az Isten |
131 |
| A teremtés |
132 |
| A lélek |
132 |
| Az etika |
133 |
| Isten országa |
134 |
| A patrisztika vége |
134 |
| Irodalom |
135 |
| Skolasztikus bölcselet |
139 |
| A skolasztika kialakulása |
139 |
| Scotus Eriugena |
140 |
| Szent Anzelm |
141 |
| Petrus Abaelardus |
142 |
| Humanisták és misztikusok |
144 |
| Irodalom |
145 |
| A skolasztika virágkora |
148 |
| Irodalom |
150 |
| Teológusok és filozófusok Párizsban |
151 |
| Irodalom |
152 |
| Az oxfordi iskola |
152 |
| Irodalom |
154 |
| A régebbi ferences iskola |
154 |
| Irodalom |
156 |
| Nagy Szent Albert |
157 |
| Irodalom |
158 |
| A skolasztika fejedelme |
159 |
| Irodalom |
170 |
| A latin averroizmus |
172 |
| Irodalom |
174 |
| Az újabb ferences iskola |
174 |
| Irodalom |
176 |
| Skolaszitka és misztika |
177 |
| Irodalom |
179 |
| A skolasztika alkonya |
180 |
| Az ockhamizmus |
180 |
| Irodalom |
182 |
| A nominalisták |
183 |
| Irodalom |
185 |
| Nicolaus Cusanus |
186 |
| Irodalom |
191 |
| Újkori bölcselet |
193 |
| Irodalom |
197 |
| A reneszánsz filozófiája |
199 |
| Okkultizmus és miszticizmus |
199 |
| Irodalom |
200 |
| A reneszánsz természetfilozófiája |
200 |
| Giordano Bruno |
201 |
| Galileo Galilei |
202 |
| Francis Bacon |
205 |
| Irodalom |
208 |
| Az ember és az állam új értelmezése |
210 |
| Irodalom |
212 |
| A skolasztika a reneszánszban |
213 |
| Irodalom |
213 |
| A racionalizmus |
215 |
| R. Descartes |
215 |
| Kétely és igazság |
216 |
| Isten és a külvilág |
217 |
| A szubsztanciafogalom |
220 |
| Descartes méltatása |
221 |
| Ellenfelek és követők |
222 |
| Irodalom |
223 |
| Benedictus Spinoza |
225 |
| A szubsztancia és attributumai |
226 |
| A determinizmus kérdése |
228 |
| Spinoza naturalizmusa |
230 |
| Irodalom |
232 |
| G. W. Leibniz időtlen filozófiája |
233 |
| A monász és a lét |
233 |
| A teodicea |
236 |
| A monász és a szellem |
238 |
| Leibniz méltatása |
240 |
| Irodalom |
241 |
| Az empirizmus |
243 |
| Thomas Hobbes |
243 |
| Irodalom |
246 |
| John Locke |
247 |
| Az ismeretelmélet |
247 |
| Gyakorlati filozófia |
251 |
| Irodalom |
252 |
| Locke kortársai és követői |
253 |
| Irodalom |
255 |
| Hume szkepticizmusa |
256 |
| Az emberi megismerésről |
256 |
| A tudomány világa |
257 |
| A szükséges kapcsolat fogalmáról |
259 |
| Irodalom |
262 |
| A felvilágosodás |
263 |
| Irodalom |
267 |
| Az angol felvilágosodás |
268 |
| Irodalom |
270 |
| A francia felvilágosodás |
270 |
| Voltaire |
271 |
| Az enciklopédisták |
273 |
| Jean Jacques Rousseau |
276 |
| Irodalom |
279 |
| A német felvilágosodás |
281 |
| Irodalom |
283 |
| A klasszikus német filozófia |
285 |
| Immanuel Kant |
285 |
| A tiszta ész kritikája |
287 |
| A probléma |
301 |
| A gyakorlati ész kritikája |
305 |
| Az ítélőerő kritikája |
310 |
| A vallás és az ész |
310 |
| Irodalom |
312 |
| Johann Gottlieb Fichte |
313 |
| Tudományelmélet |
314 |
| Erkölcsbölcselet |
315 |
| Az idős Fichte |
316 |
| Irodalom |
318 |
| F. W. J. Schelling |
319 |
| Természetfilozófia |
319 |
| Azonosságfilozófia |
321 |
| Irodalom |
322 |
| A romantikusok |
322 |
| Irodalom |
324 |
| G. W. F. Hegel |
324 |
| A szellem fenomenológiája |
325 |
| A logika tudománya |
331 |
| A szellem filozófiája |
334 |
| Hegel teológiája |
339 |
| A dialektika értékelése |
345 |
| Irodalom |
347 |
| Az idealizmus megszűnése |
350 |
| J. F. Herbart, B. Bolzano, A. Trendelenburg |
350 |
| Irodalom |
351 |
| Arthur Schopenhauer |
351 |
| Irodalom |
354 |
| A hegeli iskola felbomlása: D. F. Strauss és L. Feuerbach |
355 |
| Irodalom |
358 |
| A nem dialektikus materializmus |
359 |
| Irodalom |
360 |
| A marxizmus-leninizmus |
363 |
| Marx-Engels-Lenin |
363 |
| A történelmi materializmus |
365 |
| Alapvető kategóriák |
365 |
| Értékelés |
370 |
| A dialektikus materializmus |
372 |
| A materializmus fogalma |
372 |
| A dialektika fogalma |
375 |
| Értékelés |
378 |
| Marx valláskritikája |
381 |
| A vallás filozófiai bírálata |
381 |
| A vallás politikai bírálata |
382 |
| A vallás gazdasági bírálata |
386 |
| A vallásos tudat föltételei |
392 |
| A valláskritika kritikája |
394 |
| Irodalom |
397 |
| A fenomenalizmus |
403 |
| A pozitivizmus |
403 |
| A. Comte és a német pozitivizmus |
403 |
| Irodalom |
405 |
| Logisztika |
405 |
| Irodalom |
406 |
| Neopozitivizmus |
407 |
| Irodalom |
408 |
| Analitikus filozófia: Ludwig Wittgenstein |
409 |
| Irodalom |
411 |
| Empirizmus és fenomenológia |
412 |
| Empirizmus: J. S. Mill, F. Brentano |
412 |
| Irodalom |
413 |
| A fenomenológia: E. Husserl, M. Scheler |
414 |
| Irodalom |
416 |
| Újkantianizmus és újhegelianizmus |
416 |
| Újkantianizmus |
416 |
| Irodalom |
418 |
| Újhegelianizmus |
419 |
| Irodalom |
420 |
| Pragmatizmus |
421 |
| Irodalom |
424 |
| A strukturalizmus |
424 |
| Történelmi áttekintés |
424 |
| A módszer |
426 |
| Az ideológia |
429 |
| René Girard |
432 |
| Irodalom |
432 |
| Az egzisztenciabölcselet |
433 |
| Sören Aabye Kierkegaard |
434 |
| Az élet és az elmélet |
434 |
| A hit és a kereszténység |
438 |
| Jaspers egzisztenciális filozófiája |
442 |
| Filozófiai tájékozódás a világban |
442 |
| Az egzisztencia megvilágítása |
444 |
| Egzisztencialista metafizika |
447 |
| Heidegger létfilozófiája |
449 |
| A lét és az ittlét |
450 |
| Az egzisztenciál |
455 |
| A halál, a szorongás, a végesség |
457 |
| Az idő és a történelmiség |
459 |
| A megértés történelmisége |
461 |
| A keresztülhúzott lét |
463 |
| A francia egzisztencializmus |
465 |
| Irodalom |
469 |
| Az életfilozófia |
473 |
| Isten halála és a nihilizmus |
473 |
| Nietzsche és az "élet" |
475 |
| Zarathustra éneke |
478 |
| Nietzsche és a kereszténység |
481 |
| Nietzsche értelmezése |
483 |
| Irodalom |
485 |
| Az életfilozófia a XX. században |
486 |
| A bergsoni spiritualizmus |
486 |
| Irodalom |
491 |
| A cselekvés filozófiája: Maurice Blondel |
492 |
| Irodalom |
498 |
| A fejlődés filozófiája: P. Teilhard de Chardin |
499 |
| Irodalom |
503 |
| Szellemtudományos életfilozófia: W. Dilthey |
504 |
| Irodalom |
507 |
| Metafizika és ontológia |
509 |
| Induktív metafizika és értékfilozófia |
509 |
| Irodalom |
512 |
| Realista ontológia |
513 |
| Fenomenológiai ontológia: N. Hartmann |
513 |
| Irodalom |
516 |
| Kritikus realizmus |
517 |
| Irodalom |
518 |
| Az ideálrealizmus: A. N. Whitehead |
519 |
| Irodalom |
521 |
| Keresztény ihletésű filozófiák |
523 |
| Az újskolasztikus mozgalom |
523 |
| Történelmi előzmények |
523 |
| Irodalom |
528 |
| Az újskolasztika főbb irányzatai |
528 |
| Irodalom |
532 |
| A transzcendentális módszer |
532 |
| Maréchal és Kant |
532 |
| A transzcendentális módszer továbbfejlesztése: K. Rahner |
535 |
| Transzcendentális filozófiai rendszerek: B. Lonergan, E. Coreth |
529 |
| Irodalom |
544 |
| A perszonalizmus |
544 |
| A gyökerek |
544 |
| Irodalom |
546 |
| A francia perszonalizmus |
546 |
| Irodalom |
554 |
| Tárgymutató |
557 |
| Névmutató |
589 |
| Tartalom |
611 |
