Olaf Groehler - A néma halál

1915. ápr. 22-e 18 óra 20 perc. Mordacq dandárparancsnokot, az elsõ vonalban harcoló francia csapatok egyik harcedzett tisztjét távbeszélõhöz hívták. A távbeszélõbõl kétségbeesett hang hallatszott:
Itt Villevaleix õrnagy, az 1. Tirailleur ezredtõl! Az õrnagy krákog, köhög, hangja el-elfullad, alig érthetõ, amit mond. Hevesen támadnak. Most kísérteties sárga füstfelhõk terjengenek itt, amelyek a német árkok felõl jönnek, s ellepik az egész arcvonalamat. A lövészek kezdik a védõárkokat elhagyni és kezdenek visszavonulni, sok a mérgezés következtében elesett. Néhány perccel késõbb a 2. zászlóalj parancsnoka jelenti: a parancsnoka jelenti: a parancsnoki harcálláspontján egyre nehezebb a légzés, egész alegységek szenvedtek mérgezést, és nem tudnak tovább kitartani, mivel a lövészárkokat elöntötte a gáz, a visszavonulás útját pedig a német tüzérség zárótûzzel lezárta. Mordacq ekkor az arcvonalba vágtatott kíséretével és feltárult elõttük az a pokol, amelybe dandára került. Már az Ypern csatorna közelében Boesingheben heves kaparást éreztek orrukban és torkukban, fülük zúgott és nehezen lélegeztek. A csatorna hídján menekülõkbe ütköztek, valamennyien fegyvertelenek voltak. Mint a tébolyodottak tülekedtek hátrafelé, kétségbeesetten kiáltoztak vízért, vért köptek, a földön fetrengtek és hasztalan kapkodtak levegõ után. Egyetlen lövés sem dördült, egyetlen gránát sem robbant.
A néma halál elkedzte szedni áldozatait. Ezzel a gáztámadással egy újfajta háború vette kezdetét, (melynek a veszélye napjainkig sem szûnt meg) a vegyi háború.
A szerzõ, Olaf Groechler, az NDK hadtörténésze dokumentumokra és tényekre alapozva írta meg a vegyi háború történetét. Az olvasók elé tárja a mérgesgázok és vegyieszközök kifejlesztését, alkalmazásukat az elsõ világháborúban. Továbbfejlesztésüket a két világháború között, a fasiszta Németország felkészülését és terveit egy újabb vegyi háború kirobbantására.