Oroszlán és gödölye

A gazdag cselekménybonyolítású, izgalmas történelmi regényeiről ismert Hunyady József új regényében a magyar történelem egy szinte ismeretlen pontjára irányítja a figyelem fényszóróját.
Az első magyar parasztlázadás csodálatos legendájáról csak Koós Károly írt egy regényt és egy színdarabot, de ez a két alkotás sem juthatott el mindenkihez. Azóta számos újabb dokumentum került elő, amelyeknek felhasználásával született meg Hunyady József új műve: az „Oroszlán és gödölye".
Ez a regény történelmünk Atlantiszként elsüllyedt korszakára nyit kaput. 1437-ben – valószínűleg a tizenöt évig tartó cseh huszita parasztháború folyományaképpen – első ízben ragadott fegyvert jobbágyságunk, kézművességünk és paraszti sorba taszított kisnemességünk, hogy István király által biztosított törvényes jogait visszaszerezhesse. Hinné-e valaki, hogy a mezítlábas erdélyi parasztok, kézművesek és kisurak két rettentő csatában is ízzé-porrá zúzták az erdélyi vajda és püspök roppant zsoldoshadait? Hogy két alkalommal is megalázó szerződós aláírására kényszerítették a dölyfös, orcátlan szemérmetlenséggel harácsoló nagyurakat? Hogy csak kétszeres úri eskü-szegés, aljas árulás és a parasztok jámbor hiszékenysége miatt bukott el végül is a Csodálatos Zendülés?
S a véres csaták, megtorló rajtaütések forgatagai mögül, akár a Hold a felhők mögül, minduntalan kivillan Budai Nagy Antal és Csáky Ilona balladai szépségű, tragikus végű szerelme.