Előszó |
13 |
Az energia |
|
A tüzelőszerek és a robbanóanyagok munkavégző képessége, energiája |
|
Hatalmas munkát végez az égés közben felszabadító energia |
17 |
A dinamit vagy a kukoricacsutka a gazdagabb energiaforrás? |
18 |
Mi a különbség a szokásos tüzelőszerek égése és a robbanóanyagok égése között? |
20 |
És ha nitroglicerin helyett lőport használnánk? |
21 |
A fontosabb robbanóanyagok tulajdonságai |
23 |
A robbanóanyagok felosztása |
24 |
A napalm és társai |
26 |
Az atomenergia |
|
Szinte hihetetlen mennyiségű energia új forrása |
29 |
A nitroglicerin 15 milliószor hatásosabb robbanóanyag |
29 |
Bárki megfigyelheti a rettentő energiájú, parányi atomlövedékek által okozott felvillanásokat |
30 |
Mekkora az atom, és miből áll? |
32 |
Mi van az atommagban: |
33 |
A legnehezebb atommagok természetes átalakulása |
34 |
Az atomeneriga mesterséges felszabadítása. A maghasadás |
|
Atomi részecskékkel lőjük az anyagot |
37 |
Hogyan jutunk neutronlövedékhez? |
39 |
Az uránmag hasadása és a felszabaduló óriási energia |
40 |
A kritikus tömeg |
43 |
Az atombomba |
43 |
Minek az árán szabadul fel az atonenergia? |
45 |
Az atomenergia felszabadításának másik módja - a magegyesülés |
|
Mi ég a Napban? |
48 |
Miért szabadul fel energia az atommagok egyesülésekor? |
51 |
Miért kell hatalmas sebességet adni az atommagoknak, hogy egyesüljenek? |
52 |
A hidrogénbomba |
54 |
Ilyen olcsó az atombomba |
55 |
Hatásfoknövelés - súlycsökkentés - atomtöltetű gránát |
58 |
Amiről csak suttognak |
59 |
Így pusztít az atomrobbanás |
|
A tűzgömb |
60 |
Milyen formában jelentkezik az atomrobbanáskor felszabaduló energia? |
62 |
A lökéshullám |
63 |
A fény- és hősugárzás pusztító hatása |
65 |
Érdemes tudni |
67 |
Az atombomba fényimpulzusának hatását csökkentő körülmények |
69 |
Az atomrobbanás kezdeti sugárzása. A röntgenezéstől karóránkon át az atombombáig |
70 |
Egy életen át kapott adag és a halálos adag |
72 |
Az élettanilag még veszedelmesebb neutronsugárzás |
75 |
A visszamaradó radioaktív sugárzás |
77 |
Miért veszélyes a talaj radioaktív szennyeződése, és mekkora ez a sugárveszély? |
79 |
El lehet-e pontosan találni a célt? A lövés tudománya: A ballisztika |
|
A lövedék mozgása a fegyver csövében: a belső ballisztika |
|
Miért ott vastagabb a fegyvercső fala, ahol a lövedéket behelyezzük? |
83 |
Mekkor a lövedék végsebessége? Mi halad sebesebben: a fegyverlövedék vagy a rakéta? |
86 |
Mekkorát rúg a fegyver? - Kibírjuk-e? |
87 |
A csőszájfék |
90 |
A hátrasiklás nélküli (HSN) fegyver |
91 |
A külső ballisztika |
|
A lövedék röppályája |
93 |
A bukfencező lövedék |
96 |
Lövedék, amely nem forog, és mégsem bukdácsol |
98 |
Milyen pontosan lehet eltalálni a célt? - A lövedék szórása |
98 |
A rakétafegyver |
|
Sok érdekeset tudunk meg a rakétáról |
|
Könnyen érthető kis rakétatudomány |
106 |
Hogyan lehetne még nagyobb sebességet elérni? |
108 |
Lehet-e a rakéta sebessége nagyobb, mint a belőle kilövellő üzemanyag sebessége? |
109 |
Fokozzuk tovább a sebességet |
111 |
Még nagyobb sebesség a többfokozatú rakétával |
113 |
Atomrobbanófejes óriásrakéták indulásra készen. A rakéták üzemanyagai |
|
A szilárd hajtóanyagú rakéta |
117 |
A folyékony hatóanyagú rakéták |
119 |
"Melyiket szeressem?" |
122 |
A rakétát röptében vezethetjük a célba |
|
A vezetékes rakétairányítás |
124 |
Huzal helyett rádióhullámokkal adjunk parancsot a rakétának |
126 |
Televíziós adó a rakétalövedékben |
128 |
A rakéta maga keresi meg a célt. Az áruló hősugár |
128 |
Hogyan működik a fény-, a hősugárzás hatására elektromos áramot indító fény-, hőelem és a fotoellenállás? |
132 |
Rakétával a tengeralattjárók ellen |
135 |
Érdekes számítások a rakétára. Kiszámítjuk a rakéta tolóerejét |
139 |
A felderítés eszközei |
|
A messzelátó |
|
Hányszorosan nagyítanak a kézi messzálátók? - A kép fényessége |
149 |
Mit jeletn a 6X24 vagy a 7X50? |
150 |
Távolságmérés a távcsőben látható vonásbeosztás segítségével |
152 |
A felfedező és alkotó ember a sugárzások csodálatos birodalmában |
|
A gyertyaláng és a rádió-adóállomás |
156 |
Koromsötét vagy mindig ragyogó világegyetem? |
158 |
Messzelátó, amellyel a sötétben is látunk |
159 |
Infravörös sugarakkal a ködön, füstön át is láthatunk |
161 |
Infravörösen sugároz az emberi test |
162 |
Érdekes kísérlet és ami ebből következik |
163 |
Fénykép és televíziós kép a tájról az éjszakában |
165 |
A radar vagy más néven a rádiólokátor |
|
Az elektromos visszhang |
166 |
Hogyan méri a radar a távolságot? |
168 |
Hogyan lát a radar? |
169 |
Néhány érdekes adat |
172 |
A radarkészülékek alkalmazásai |
|
Felderítő lokátorok |
173 |
A rakéták célbairányítása lokátorokkal |
174 |
Így harcolhatunk a radartevékenység ellen. Az ellenséges lokátorok elpusztítása |
178 |
Az ellenséges lokátorok aktív zavarása |
179 |
Egy második világháborús emlék: sztaniolcsíkok a levegőben és a földön, avagy a lokátorok megtévesztése |
180 |
Két egyszerű hangtani tapasztalat alapján megértjük a radar fejlettebb formájának működését |
182 |
Radarsugárral a mozgó célt még a sötétben is észrevesszük, és sebességét is megmérhetjük |
184 |
Megvédhető-e egy ország az atomrobbanófejes rakéták ellen? |
|
Általános védelem helyett - korlátozott védelem |
|
Indítják az első atomrobbanófejes ellenrakétát |
190 |
Indítják a második atomrobbanófejes ellenrakétát |
192 |
Ez is érdekes... |
194 |
Új hadszíntér - a világűr |
|
Új feladatok előtt a technika |
|
Felderítés az űrből |
200 |
Drága az űrbe juttatni a hadi vagy a tudományos eszközöket. Az űrkomp |
202 |
Érdemes tudni... |
204 |
Ma már az űr is hadszíntérré válhat. Atombomba az űrből a Földre |
205 |
Bombavetés az űrsiklóról |
206 |
Hogyan lehet megsemmisíteni az űrben keringő műholdakat? |
208 |
Hogyan fedezik fel a mesterséges holdakat? |
210 |
Egy megdöbbentő gondolat: rádió-, televíziós adóállomások ezer kilométer magasban. A hírközlő mesterséges holdak |
211 |
Ötven hírközlő hold helyett három is elegendő, ha... |
213 |
Nehéz helyzetben a kapitány |
214 |
Műhold a tengerészek számára |
215 |
Az időjárást jelentő műholdak |
218 |
Érdekességek: Honnan vesszük az energiát az űrben? |
|
A napelelm. Az akkumulátor |
219 |
Újabb, alkalmasabb energiaforrások |
224 |
Az atomenergai alkalmazása energiaforrásként. Az atomtelep |
226 |
Az atomtelepben alkalmazott sugárzó anyagok |
229 |
Káprázatos betekintés a híradástechnika legújabb területére. A mézer és a lézer |
|
A rádióhullámok erősítésének új módja |
|
Elveszik a jel a zajban |
235 |
Az atomokkal energiát vétetünk fel. A gerjesztett atomok |
236 |
Meggyorsítjuk a kisugárzást! Felejthetetlen fényjelenségek! |
237 |
Egy gyermekkori kísérletünk az elektromágnes hullámokra is jó |
238 |
Az ammóniagáz viselkedése |
239 |
Az ammóniamézer felépítése |
240 |
A kristálymézer |
241 |
Eredmények - nehézségek |
242 |
A fantasztikusregény-írók képzeletét is felülmúlja a lézer |
|
Így működik a lézer |
243 |
A lézer fényének tulajdonsága |
247 |
A "halálsugár" és a valóság |
249 |
Az energiasűrűség és a tényleges energia |
|
Hajtóművek. A robbanómotortól a sugárhajtásig |
|
A hőenergia munkává alakul át |
|
A gőzturbina |
256 |
A robbnómotor (dugattyús motor) |
257 |
A gázturbina (a folytonosan égő motor) |
259 |
Gázturbina a légcsavaros és a sugárhajtóműves repülőgépeken |
261 |
Forgódugattyús (bolygódugattyús) motor |
265 |
A repülés |
|
Sok hasznos ismeret |
|
Bizonyára felkelti érdeklődésünket |
271 |
A repülés elve |
273 |
Meddig fokozhatuk a repülőgépek sebességét? Megdöbbentő, mégis könnyű kis számítás |
276 |
A levegő érdekes viselkedése |
|
A hanghatár |
277 |
A Mach-szám és a sebességtartományok |
278 |
Ahol a repülő tárgyak mozognak. A légkör felosztása |
278 |
Eléghet-e a nagy sebességgel haladó repülőgép? A hőhatár |
|
Az ütközéskor felmelegedő test |
282 |
Ütközéskor a levegő több száz, sőt több ezer fokra melegszik |
285 |
A hőhatár |
287 |
Szélcsatornás kérdések - nehéz elhinni a válaszokat |
288 |
Repülőgéptípusok |
|
A kis turistagéptől a szuperszonikus óriásgépekig |
292 |
Változtatható szárnyú repülőgép. Helyből felszálló repülőgépek |
296 |
Ismerkedjünk meg három helikopterrel |
299 |
Hajók |
|
A légpárnás hajó a vízről a levegőbe emelkedik. Így készíthetünk légpárnát |
|
A légpárnás kisautótól a hatalmas légpárnás hajóig |
307 |
Kilogrammja 11 forinttól - 17000 forintig |
310 |
Szárnyashajóval az expresszvonatnál is sebesebben |
312 |
A tengeralattjáró |
314 |
A szárazföldi járművek fizikai problémái |
|
Sebesség, hatótávolság |
|
Kerék vagy lánctalp? |
324 |
Egyéb feladatok és megoldások |
326 |
Utószó |
329 |