Előszó |
|
Mozgások és erők |
|
Néhány érdekesség a sebességről |
19 |
El lehet-e menekülni a közelgő vihar elől? |
20 |
Mi az a "rémület másodperce"? |
20 |
Utolérhető-e repülőgéppel az ágyúgolyó? |
20 |
Egy érdekes átszámítás |
21 |
Mennyi idő alatt esnek le az esőcseppek a felhőből? |
22 |
Vigyázat, a tetőn dolgoznak! Életveszély! |
23 |
Vitatkoznak: kinek van igaza? |
25 |
Verne álma. A meteorok sebessége |
27 |
Aránylag miért oly ritka, hogy meteor éri a Föld felszínét? |
30 |
Mekkora sebességgel kellene kilőni egy ágyúgolyót, hogy ne essék le a Föld felszínére? |
31 |
Mikor hagyná el a Föld vonzási terét az ágyúgolyó? |
32 |
Egy artistamutatvány és ami mögötte van. - A testek tehetetlensége |
|
Két nehezen hihető mutatvány |
34 |
A hirtelen vonatinduláskor miért hajlik hátrafelé a felsőtestünk? |
36 |
Miért nem ráznak a nehéz, vasvázas gyorsvonati vasúti kocsik? |
37 |
Miért ül a fizikus az autóbuszban a kocsi elejére, avagy: vigye a feleségét is magával a motoros |
39 |
Mire tanít a mosdócsipesz? |
40 |
Miért löki meg vállunkat az elsütött fegyver? |
43 |
Egy általános természeti törvény |
45 |
Két érdekes gyakorlati alkalmazás |
46 |
Lehet-e a rakéta sebessége nagyobb, mint a belőle kilövellő üzemanyag sebessége? |
50 |
Fokozzuk még tovább a sebességet |
51 |
Még nagyobb sebesség többfokozatú rakétával |
53 |
Miért lóbáljuk járás közben a kezünket, de futáskor nem? |
54 |
Miért hajolunk előre, ha széllel szemben megyünk? |
57 |
Ami a sűrűséggel függ össze |
|
A babrázogatástól az óriási sűrűségű csillagokig |
58 |
Néhány anyag fajsúlya és sűrűsége |
59 |
Milyen magasra emelkednek a léggömbök? |
60 |
Sűrűségek a világegyetemben |
63 |
Hogyan mérhetjük meg a Föld tömegét? |
65 |
Milyen mélyre merül a hajó? |
69 |
Készítsünk búvárt |
71 |
A tenger mélyén lebegő hajóroncsok legendája |
73 |
A munkavégzés |
|
Végzünk-e akkor is munkát, ha egy zsákot a vállunkon tartunk? |
77 |
Történik-e munkavégzés akkor is, ha egy test szabadon esik? |
77 |
Mit jelent az, hogy asztali lámpánk 40 wattos? |
78 |
Üzemben lehetne-e tartani a 40 wattos izzót egy ember munkabírásával? |
79 |
A hektowatt, a kilowatt és az emberi teljesítmény |
80 |
Melyik olcsóbb: az elektromos munka vagy az emberi munka? |
81 |
A kilowatt és a lóerő |
82 |
Hány lóerő viszi az embert a vonaton, a gépkocsin, a repülőgépen? |
82 |
Elfáradnak-e a gépek? |
83 |
Miért lehet a kerékpáron sokkal kisebb fáradsággal megtenni egy hosszabb utat, mint gyalog? |
84 |
A tejfölözőgéptől a mesterséges holdakig |
|
A felrobbant köszörűkő |
86 |
Milyen erősek vagyunk? |
87 |
A szeparátorok működése |
88 |
Van-e határa a fordulatszám növelésének? |
91 |
Mennyit ér el a valóságban a technika? |
92 |
Millió fordulat másodpercenként - a súlyt billiószorosára növeljük |
93 |
A centrifugális erő és az emberi szervezet |
94 |
Szerencsétlenségek és a röpítő erő |
95 |
Miért emelik magasabbra az út külső felét a fordulóban? |
97 |
Van-e röpítő erő? |
100 |
Ha keverjük a teavizet, miért gyűlnek össze a tealevelek az edény közepén? |
103 |
A lusta és a fürge tealevelek |
104 |
Amit kevesen tudnak az árapály jelenségről |
105 |
Kiszámítjuk, hogy mikor nem esik le a mesterséges hold |
108 |
Milyen magasságban kell elhelyezni a mesterséges holdat, hogy együtt forogjon a Földdel? |
109 |
Ijesztő feladatok |
113 |
Ami a mozgást akadályozza |
|
Egy vagy két lábon állva siklik-e messzebbre a lendületet vett korcsolyázó? |
114 |
A csúszó súrlódás |
115 |
A gördülő súrlódás |
116 |
A golyóscsapágy |
117 |
El tud-e egy ember egy gépkocsit tolni vízszintes betonúton? Mekkora erővel kell tolnia? |
118 |
És a ló |
119 |
Van-e értelme annak, hogy a lófogatú teherkocsikat légtömlős kerekűre készítsük? |
119 |
Miért van légtömlős kereke a gépkocsinak? |
120 |
Miért alkalmaznak könnyű fémet a járművek készítésénél? |
122 |
A kerék mint az emberiség legnagyobb találmányainak egyike |
122 |
Vékony tengely, vastag tengely? |
123 |
A nagy kerék és az akadály |
125 |
Az ideális talicska |
126 |
A közegellenállás |
|
Miért akadályozza a szembefúvó szél oly nagymértékben a kerékpáros mozgását? |
128 |
Lássuk most azt az esetet, amikor szelet kapunk szembe |
131 |
Miért nagyon nehéz a vízben még lassan is előrehaladni, ha mellig, derékig benne vagyunk? |
133 |
Az áramvonalidom |
134 |
Egy hihetetlen példa |
136 |
Hány lóerős motort kell a versenyautóba építeni? |
140 |
Miért esik egyenletesen az ejtőernyős? |
142 |
Mekkora végsebességgel esik az acélgolyó? |
143 |
Milyen sebesen hull az aprószemű eső? |
145 |
Járműveink végsebessége. - Mozdonyt tervezünk |
146 |
Miért múlta idejét a léghajó? |
147 |
A szél és a vonatkésés |
149 |
A nyomáscsökkenés |
|
Néhány valószínű kísérlet. - Hogyan mérik a repülőgépek sebességét? |
153 |
Mekkora sebességgel mozog a levegő fújás közben, avagy Bernoulli törvénye |
155 |
És a repülőgép sebessége? |
157 |
Miért lobog a zászló a szélben? Miért hullámzik a víz? |
158 |
Az időmérés |
|
Pontosan jár az órája? |
161 |
A kompenzált billegő |
162 |
Az invar és elinvar |
164 |
A jó óra és a hibaforrások |
164 |
Miért van farúdja az ingaórának? |
165 |
Függ-e az órák járása a légnyomástól? |
166 |
Mindegy-e, hogy lapjára, vagy hátára fektetjük az órát? |
167 |
Függ-e az ingaóra járása a Hold állásától? |
168 |
Az elért pontosságok |
169 |
Meg tudjuk-e mérni a földforgás lassulását? |
170 |
Az atomóra. - Egy másodperc tévedés ezer év alatt |
|
A legegyszerűbb óra - az elektromos szinkron óra |
172 |
A földforgásnál pontosabban méri az időt a kvarckristály rezgése. - A kvarcóra |
173 |
A gézmolekulák rezgése ellenőrzi a kvarcóra járását - az atomóra |
175 |
Igen rövid időközök mérése |
|
A tengermélység mérése hanggal |
179 |
Milliomod másodpercet kérünk |
180 |
Van-e szükség rövidebb idő mérésére? |
182 |
Hogyan lehet lefényképezni a repülő fegyvergolyót? |
183 |
A légritka tér |
|
Lehet-e tökéletesen légüres teret előállítani? |
186 |
Mekkora az 1950-ig elért legnagyobb fokú ritkítás, és miért ekkora? |
187 |
Mit követel a gyakorlat a jó légszivattyútól? |
189 |
A molekuláris légritkító |
190 |
A diffúziós légritkító |
190 |
Miért fémesen tükröző a rádiócsövek burájának belső felülete? |
192 |
Milyen üres az űr? |
193 |
Meg tudja-e az ember ennyire ritkítani a levegőt? |
194 |
Az ultravákuum és a táncterem |
195 |
Érdekességek a meleggel kapcsolatban |
|
Hőmérsékletek |
197 |
Miért nyugszik görgőkön a vashidak egyik vége? |
199 |
Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? |
200 |
A hőmérséklet-változás és a tudományos mérések pontossága |
202 |
A technika és a pontosság |
203 |
Biztos hogy pontos a tolómérce? |
204 |
A csillagászati pontosság |
207 |
Bimetálszalagos hőmérő tűzjelző |
208 |
Miért reped meg könnyebben a vastagabb vizespohár? |
211 |
Tűzálló üvegedények |
211 |
Miért nem repednek meg a fémedények? - Az invar |
213 |
Fizikailag fontos nikkelötvözetek |
214 |
A folyadékok térfogatváltozása a hőmérséklettel |
|
Előnyös lenne-e - 20 Celsius-fokon petróleumot vásárolni? |
216 |
Célszerű-e az üveget színig megtölteni folyadékkal és utána erősen bedugaszolni? |
218 |
A meleg levegővel töltött léghajó |
220 |
A sétáló pohár |
221 |
Amikor egy láthatatlan erő rázza szabályosan a szobaajtót |
222 |
A hőmérséklet mérése - 273 foktól 6000 fokig |
|
Melyik a legjobb hőmérő |
224 |
Miért használunk általában higanyhőmérőt? |
226 |
Folyadékos hőmérők magas és alacsony hőmérsékletek mérésére |
228 |
Mit kívánunk a jó hőmérőtől? |
228 |
Elektromos hőmérséklet-mérés |
229 |
A hőmérséklet mérése az ellenállás változásával |
229 |
Hőmérséklet mérése hőelemmel |
230 |
Hőmérsékletmérés fénytani alapon működő hőmérővel (optikai pirométer) |
232 |
Van-e a hőmérsékletnek hatása lefelé és fölfelé? |
|
Igen magas hőmérséklet előállítása |
234 |
Gyártsunk nagy hideget |
235 |
Mágnesezés és hűtés |
237 |
Hogyan tudjuk, hogy a hőmérsékletnek van lefelé határa, és hogy ez a határa -273,16 fok? |
238 |
A pálinkafőzés és az oxigénkiválasztás |
239 |
Ritka gázok a folyékony levegőtől |
240 |
Halmazállapotváltozások |
|
Mi van a buborékban, ha forr a víz? |
242 |
Miért fut ki a forrásban lévő víz? - Miért fut ki a tea, vagy a kakaó? |
245 |
Most már könnyű a víz és a tea viselkedését megérteni |
247 |
Egy könnyű, de tanulságos kísérlet: miért forr a víz 100 fok alatt a hegytetőn? |
248 |
Lehet-e hőmérővel magasságot mérni? |
249 |
Forrásba lehet-e hozni a vizet zárt edényben? Felrobbanhat-e a vizesfazék? |
252 |
A gyorsan főző, zárható főzőedény, a kukta |
254 |
Mennyi hő kell egy liter víz elforralásához? |
255 |
Vízfűtés, gőzfűtés |
257 |
Gőzfűtés a természetben, vagy megenyhül az idő |
257 |
A levegő nedvessége |
|
Ködöt keltünk |
261 |
Mekkora súlya lehet a ködnek? |
262 |
Lehetséges-e harmat 29 fokos melegben? |
263 |
A levegő páratartalma és a közérzet |
264 |
Mérjük meg szobánk levegőjének relatív nedvességét |
264 |
Néhány kérdés az időjárásról és a levegőről |
|
Miért emelkedik felfelé a szárnycsapás nélkül és miért köröz a gólya? |
267 |
Mikor a magasban melegebb van |
268 |
Miért nincs jégeső télen? |
270 |
Miért nem esik a hó nyáron? |
271 |
Azonos-e a zúzmara és az ónos eső? |
272 |
Miért nem esnek le a felhők? |
274 |
Úszhat-e a föld színén is a felhő? |
274 |
Miért nem esik le a levegő? |
275 |
Miért csökken a levegő sűrűsége felfelé? |
276 |
Merre "fúj" a huzat? |
277 |
Nappal virágillat - hajnalban trágyaszag |
278 |
A hőmennyiség, fűtési gondok |
|
Melyik tüzelőanyag a legjobb? |
280 |
Melyik tüzelőszer a legolcsóbb főzéskor? |
281 |
A helyzet kályhafűtéskor |
283 |
Mennyi fűtőanyag kell télre? |
284 |
Mit fűtünk: a levegőt vagy a falakat? |
285 |
Mennyi meleg van a szobalevegőben? |
286 |
Mennyi meleget raktároz a cserépkályha? |
288 |
A meleg terjedése |
|
Egyenlő hőmérsékletűek-e a szobában levő tárgyak? |
290 |
Egyszerű kísérlet |
291 |
Érdekességek |
293 |
Egy tanulságos számítás, avagy a jól fűthető lakás |
294 |
A meleg terjedése folyadékokban és gázokban |
296 |
Minden testből elektromágneses hullámok indulnak ki: a hősugárzás |
|
Vezetés, áramlás, sugárzás |
298 |
Miért olvad meg a kiszórt szemét és hamu alatt hó? |
299 |
Milyen kályha, fűtőtest "ontja" a meleget? |
302 |
Milyen színű és felületű legyen az olcsón fűtő kályha? |
302 |
Mennyi meleget sugároz a kályha? Egy meglepő tapasztalat |
303 |
Szobánk mint napsugárcsapda |
305 |
Miért nincs néha harmat és dér a kerti padok, asztalok alatt, mikor pedig a környezet deres, harmatos? - A hősugarak visszaverődése |
307 |
Füst a májusi fagyok ellen |
308 |
Az emberiség energiaproblémája |
|
Meddig lesz elég a szén? |
311 |
Mennyi munkavégző képesség van 1 kg fában? |
312 |
Mennyi szén kell 1 lóerős gép 1 órai működtetéséhez? |
313 |
A hatásfok |
314 |
A hőerőművek és a villamosítás |
314 |
A rossz hatásfok okai |
316 |
Hogyan javítjuk a rossz hatásfokot? |
318 |
Dugattyús gőzgép vagy gőzturbina? |
319 |
Óriásgenerátorok |
320 |
Kétszer jobb tüzelőanyag-kihasználás! |
321 |
80% hatásfok! - A távfűtés |
323 |
Az ember mint hőerőgép |
|
A nyugvó test belső munkavégzése |
325 |
Hány kalóriára van szüksége az embernek? |
327 |
Az emberi szervezet tüzelőanyagai |
329 |
Érdekes kérdések a hangtanból |
|
Öregség és tücsökciripelés, vagy játék a tücsökszóval |
332 |
Miért hallatszik a zenekar játékából a bőgő hangja a legmesszebbre? |
334 |
Miért terjed a hang a vasban gyorsabban, mint a levegőben? |
335 |
Mi az oka a terjedési sebesség nagymértékű eltérésének a különböző anyagokban? |
335 |
Végezzük el a következő kísérleteket! |
339 |
Mennyi munkát lehet végezni hanggal? |
340 |
Fülünk, a bámulatos érzékenységű műszer |
341 |
Van-e olyan mérleg |
342 |
2*10 = 30, vagy mi a fon? |
343 |
Milyen messzire hallatszik a hang? |
345 |
Miért felel vissza mélyebb hangon a visszhang, avagy - miért mély a hajótülök hangja? |
346 |
A csendzóna |
349 |
Miért halljuk néha erősen a harangszót, máskor egyáltalában nem? |
351 |
A leghangosabb hang a világon |
354 |
Megértem a hangskálát |
356 |
Miért nem természetes a természetes hangskála? |
357 |
Egy célszerűbb mesterséges hangsor: az egyenletes hangskála |
358 |
Mennyire "hamis" a kíséret? |
360 |
Milyen hosszúak a hanghullámok? |
360 |
Mire jó az orvosságos fiola? |
361 |
A rezonancia |
|
Mi búg a pohárban? |
363 |
A hanggal összetört pohár |
365 |
Az eltört géptengely, a levált repülőgépszárny |
367 |
Miért hajladozik ide-oda a folyóvízbe mártott faágacska? |
369 |
Légydobbantás, hídszakadás |
369 |
Bárki egyszerűen megmérheti hangjának rezgésszámát |
371 |
Az eljárás magyarázata |
373 |
Mélyebb hang, hosszabb cső |
374 |
Hangvizsgálat rezonanciával |
|
Miben különbözik egymástól az emberhang, fuvolahang, zongorahang? |
376 |
Miért változik meg a telefonban, a rádióban a hang? |
378 |
Mérjük meg a hang terjedési sebességét |
379 |
Az emberi hang |
380 |
Milyen hangok vannak a tapsban, lábdobbantásban? |
382 |
Miért fütyül a kályhaajtó, zeng a telefondrót? |
383 |
Készítsünk beszélőgépet |
384 |
Szobák, termek hangjelenségei |
|
Babona vagy igazság - Az örökké hangzó hang |
387 |
Hogyan befolyásoljuk az utánzengés idejét? |
389 |
Mithridates füle és a jó akusztika |
391 |
Küzdelem a lárma ellen |
392 |
A mesterhegedűk titka |
393 |
Iránymérés füllel |
|
A fül mint időmérő |
395 |
Miért van négy füle a fülelő készüléknek? |
398 |
A Doppler-féle jelenség |
400 |
Az ultrahang - infrahang |
|
Mivel keltjük az ultrahangot? |
405 |
Tulajdonságai |
407 |
Miért gerjesztik folyadékban az ultrahangot? |
408 |
Ultrahang terngermélység-mérő |
411 |
Hogyan tájékozódik a denevér a sötétben ultrahanggal? |
413 |
Vakok tájékozódása |
414 |
Hallott már az infrahangról? |
415 |
Infrahangok özönében élünk? |
417 |
Érdekességek a fénytanból |
|
A láthatatlan test és a legjobb mozivászon |
410 |
Mennyi fényt vernek vissza az anyagok? - Milyen tükör a legjobb? |
421 |
Mekkora az a legkisebb test, amelynél kisebbet már nem lehet meglátni szabad szemmel? |
422 |
Ezredmilliméternél is kisebb részecskék ragyognak, mint parányi napok? |
424 |
Mekkorának kell lennie annak a tükörnek, amelyben életnagyságban láthatjuk magunkat? |
427 |
Hogyan mérünk síktükörrel távolságot? |
428 |
A borotválkozótükör és a messzelátó |
431 |
Mekkora napképet ad a borotválkozótükör és a messzelátó tükre? |
432 |
50 000 fok és a borotválkozótükör |
433 |
Milyen messzelátót vegyünk? |
|
Először készítsünk magunk |
436 |
Mit jelent a 6X24? |
438 |
Miért kell sok fényt összegyűjtenie a tárgylencsének? |
439 |
Egy érdekes probléma |
440 |
Milyen az éjszakai messzelátó? |
442 |
Megvegyem? Ne vegyem? |
443 |
Melyik jobb - a prizmás vagy a színházi messzelátó? |
444 |
És a csillagvizsgálók messzelátói? |
446 |
Miért készítenek egyre nagyobb lencse (tükör)-átmérőjű messzelátókat? |
447 |
Tükör vagy lencse? |
447 |
Mi a rádiótávcső? |
|
Hogyan jöttek rá, hogy rádióhullámokkal is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni? |
449 |
Otthoni rádiókészülékeinkben hallott zörejek is származhatnak-e a Napból meg a csillagokból? |
450 |
A Napnál ezermilliószor erősebben sugárzó égi rádióállomások |
451 |
Láthatatlan égi tárgyakat és mozgásukat figyelhetjük meg a rádiótávcsővel |
452 |
Hogyan keletkeznek a világtérből érkező rádióhullámok? |
453 |
Miért pislognak a csillagok? - A fény törése |
|
Egy régi kísérlet |
454 |
Amikor felemelkednek a hegyek |
456 |
Van-e a levegőnek árnyéka? |
458 |
Miért szikrázik a gyémánt |
459 |
Mi az igazság a délibáb körül? |
|
Íme a mese |
463 |
Hogyan jelentkezik a délibáb? |
464 |
Szórakoztató kísérletek, amelyek megmagyarázzák a délibábot |
465 |
Így keletkezik a délibáb |
467 |
Hadsereg tűnik el a délibáb leple alatt |
468 |
Délibáb az országutakon |
468 |
Délibáb a Balatonon |
469 |
Hogyan keletkezik a tükörkép a délibáb felületén? |
470 |
Hogyan szűnik meg a délibáb? |
471 |
Délibáb a sarkvidéken |
472 |
A "Gondolkozzunk" kérdéseire a feleletek és megoldások |
474 |