… a New York meséje minden realitása és fájó aktualitása mellett romantikus mese: a romantikának abból a fajtájábók, amely a józan, reális történet szürke fonalába színes meseszálat sző bele, szemünk és szívünk gyönyörűségére. Ez a finom meseszál – a magyar festő és a bánatos amerikai asszony romantikus szerelme – tartja össze a regény mindvégig izgalmas cselekményét.
A regény meséje párhuzamosan, kettős mederben áramlik tova. A zuhatagosabb, de sekélyebb történet a dollár körül örvénylik, sötéten az élet iszapjától; a másik érben üdítő, tiszta víz csörgedezik a szerelem örök forrásából.
A világháború után tengerentúlra vándorló magyar festő szémalomharca a nemesebb művészet iránt érzéketlen Amerikával az Olympic fedélzetén kezdődik. A fogcsikorgató eltökéléssel gazdagságra vágyó Ungvári iránt itt még nem sikerül fölmelegednünk. Nem érzünk valami nagy fölháborodást, amikor a hatalmas McCormick szenátor összetépi a róla festett képet, és egy jó tanáccsal fizeti ki honfitársunkat: „Sohase úgy fesse le az embereket, mint ahogy maga akarja, hanem mindig úgy, ahogy ők akarják…” Nem hiszünk a fiatal Ungvári tehetségében, hiába bizonygatja a szerző, hogy képei ott lógnak a Szépművészeti Múzeumban. Ahogy érez, ahogy gondolkodik, ahogy lázong és irigykedik: azt tartjuk, megérdemli sorsát. Ez a sors pedig keserves megpróbáltatások (inkább lelki, mint anyagi küzdelmek) megalázó útján halad fölfelé. Fölfelé a milliókhoz, és lefelé a művészet prostituálásához. Kálváriájának szimbolikus állomásai: a szegényes Washington Square-i szobácska, a Greenwich Village-i bohémtanya, és végül a McAlpin-beli fényes műterem…
…Talán legerőteljesebb a befejezés, amikor Ungvári hajóra száll, búcsút vesz a „rohanó, győztes, álmokat eltiprő Várostól” – a várostól, ahol „pénzt lehet keresni, de szívet találni nagyon nehéz”. (Halász Gyula – Nyugat, 1922)
Pásztor Árpád (1877-1940) az 1910-es évek elejétől kezdve számos úti beszámolót adott közre egyesült államokbeli utazásainak és az amerikai magyarság körében tett látogatásainak élményeiről, de legnagyobb közönségsikerét a témában New York címen megjelenő regényével érte el.
