| Előszó |
13 |
| A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ALAPJAI, ÁLTALÁNOS VONÁSAI |
|
| A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai (Perczel Gy.) |
17 |
| Természetföldrajzi környezet |
17 |
| Természeti erőforrások |
20 |
| A természeti erőforrások társadalmi hasznosításának néhány sajátossága |
22 |
| A természeti erőforrások számbavétele |
25 |
| Ásványvagyon |
28 |
| Termőföld |
32 |
| Vízkészletek |
36 |
| A környezet állapota |
37 |
| A környezeti válság okai |
39 |
| A szilárd kéreg és a talajok állapota |
41 |
| A vizek állapota |
45 |
| A levegő állapota |
51 |
| Hulladékkezelés |
59 |
| Zajártalmak |
62 |
| A gazdaság társadalmi alapjai |
66 |
| Hajdú Zoltán: A társadalom, az állam és a gazdaság történeti fejlődésének szakaszai és sajátosságai |
67 |
| A magyar társadalom, az állam és a gazdaság a feudalizmus időszakában |
68 |
| A kapitalizmus fejlődése Magyarországon (1848-1945) |
74 |
| A második világháború utáni gazdasági folyamatok |
103 |
| A tervgazdálkodás bevezetésétől a gazdaságirányítás reformjáig (1947-1967) |
105 |
| A magyar gazdaság területi fejlődése 1990-ig |
121 |
| Az 1990 utáni gazdasági, területi változások |
134 |
| Perczel György: Népesedési folyamatok, foglalkoztatottság |
147 |
| A népesség számának alakulása |
147 |
| A népmozgalom nézhány jellemzője |
151 |
| A népesség nemek és kor szerinti összetétele |
155 |
| Perczel György: Vándormozgalmak, a népesség területi eloszlása |
173 |
| A népesség gazdasági aktivitása |
181 |
| Bőhm Antal: A magyar társadalom tagoltsága |
188 |
| A társadalomszerkezet dimenziói |
188 |
| A magyar társadalom osztály- és rétegtagoltságának változásai |
189 |
| A társadalmi mobilitás történeti változásai |
201 |
| A társadalom politikai tagoltsága |
202 |
| A társadalom civil szerveződései |
213 |
| A magyar társadalom műveltségi, kulturális polarizációja |
214 |
| Szociális gondok |
216 |
| A magyar gazdaság primer és szekunder szektorai |
|
| Romány Pál: Agrártermelés |
223 |
| Bevezető gondolatok |
223 |
| Az agrártermelés fejlődése és jelentősége Magyarországon |
227 |
| A termőföld használata |
233 |
| Agrártermelés a 21. század elején |
235 |
| Földtulajdon és földhasználat |
239 |
| Agrártermelési ágazatok, gazdálkodási formák |
243 |
| Az agrártermelés háttere |
245 |
| Mezőgazdasági termelési ágazatok és vertikális kapcsolataik |
246 |
| A növénytermesztés és vertikumai |
247 |
| A kertészeti vertikum |
257 |
| Állattenyésztés és állati termék feldolgozás |
263 |
| Erdésze, vad- és halgazdaság |
274 |
| Erdősültség, erdőhasználat, fafeldolgozás |
275 |
| Vad- és halgazdaság |
280 |
| Védett természeti értékek, nemzeti parkok |
282 |
| Az agrártermelés feldolgozóipara és az élelmezésbiztonság |
284 |
| Perczel György: Bányászat |
287 |
| Az elsődleges energiahordozók termelése |
287 |
| Szénbányászat |
287 |
| Kőolaj- és földgáztermelés |
290 |
| Uránérctermelés |
293 |
| Érc- és ásványbányászat |
295 |
| Perczel György: Ipar |
299 |
| Fejlődési tendenciák |
299 |
| A rendszerváltozás és az ipar |
303 |
| Energiagazdálkodás |
312 |
| Fejlődési tendenciák, szerkezet, energiapolitika |
312 |
| Villamosenergia-termelés |
317 |
| Kohászat |
323 |
| Vaskohászat |
323 |
| Alumíniumipar |
332 |
| Gépipar |
335 |
| Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet |
336 |
| A gépipar a rendszerváltozás után |
341 |
| Vegyipar |
345 |
| Fejlődési folyamatok, ágazati és területi szerkezet |
345 |
| A vegyipar 1990 utáni helyzete |
352 |
| Építőanyag-ipar |
354 |
| Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet |
354 |
| Az építőanyag-ipar az ezredfordulón |
358 |
| A tercier szektor |
|
| Illés Iván: A tercier szektor jellege, társadalmi-gazdasági szerepe, fejlődési sajátosságai |
363 |
| A tercier szektor alapvető jellemzői |
364 |
| Tercier szektor - szolgáltatások - infrastruktúra |
366 |
| Az infrastruktúra területi fejlődésének sajátosságai |
368 |
| Gazdasági szolgáltatások |
372 |
| Erdősi Ferenc: Közlekedés |
372 |
| A közlekedés felértékelődése, teljesítményszerkezete |
372 |
| A közlekedési hálózat térszerkezete |
375 |
| Vasúti közlekedés |
381 |
| Közúti közlekedés |
383 |
| Vízi közlekedés |
390 |
| Légi közlekedés |
394 |
| A közlekedéshálózat fejlesztése |
395 |
| Távközlés |
400 |
| A hagyományos távközlési hálózatok |
400 |
| A modern távközlési/telematikai szolgáltatások |
404 |
| A tömegkommunikációs ellátottság néhány területi jellemzője |
406 |
| Illés Iván: Belkereskedelem |
410 |
| A belkereskedelem jelentősége és nemzetgazdasági súlya |
410 |
| Belkereskedelmi munkamegosztás |
412 |
| Az üzlethálózat szakosodása, települési, területi szerkezete |
414 |
| A kereskedelem üzleten kívüli formái |
417 |
| Külgazdaság, külkereskedelem |
419 |
| A külgazdasági kapcsolatokról |
419 |
| A külkereskedelem történeti fejlődése |
422 |
| A külkereskedelem ágazati és területi szerkezete |
425 |
| A külkereskedelem intézményrendszere |
431 |
| Vámok, kvóták és a külkereskedelmi politika egyéb eszközei |
433 |
| Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz |
434 |
| Perczel György: Idegenforgalom |
436 |
| Az idegenforgalom fejlődésének nemzetközi tendenciái |
436 |
| Az idegenforgalom helyzete és területi struktúrája |
438 |
| Idegenforgalmi vonzástényezők, idegenforgalmi térségek |
443 |
| Az idegenforgalmi fogadóképesség |
450 |
| Az idegenforgalom és a területi fejlődés |
452 |
| Illés Iván: A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltatások |
454 |
| A pénzügyi rendszer funkciói a gazdaságban |
454 |
| A bankrendszer kialakulása, sajátosságai és területi szerkezete |
455 |
| A mai bankrendszer létrejötte és területi jellemzői |
457 |
| Biztosítás |
461 |
| Tőkepiacok és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások |
464 |
| Illés Iván: Társadalmi szolgáltatások |
467 |
| Oktatási rendszer |
467 |
| A közoktatás rendszere és területi struktúrája |
467 |
| Felsőoktatás |
476 |
| A népesség iskolázottságának térbeli-települési különbségei |
483 |
| Az egészségügyi ellátás rendszere |
484 |
| A lakosság egészségi állapotának területi sajátosságai |
485 |
| Az egészségügyi rendszer fő jellemzői |
487 |
| Az egészségügyi intézmények területi elhelyezkedése |
491 |
| A közigazgatás területi szerkezete |
502 |
| Központi közigazgatás |
504 |
| Dekoncentrált közigazgatás |
505 |
| Önkormányzati (decentralizált) közigazgatás |
506 |
| A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai, település- és területfejlesztő tevékenysége |
514 |
| Településrendszer |
|
| Dövényi Zoltán: A településrendszer fejlődése és sajátosságai |
521 |
| A múlt öröksége, településrendszerünk a II. világháború után |
521 |
| A településrendszert alakító folyamatok és események |
524 |
| A településrendszer formálódásának feltételei 1990 után |
528 |
| A településrendszer jellemzői napjainkban |
533 |
| városállomány, urbanizáció, városok |
536 |
| A városállomány jellemző vonásai |
536 |
| Az urbanizáció sajátosságai |
537 |
| A városok hierarchikus rendszere |
543 |
| A magyarországi városok típusai |
547 |
| Magyarország falvai |
552 |
| Tanyarendszer |
558 |
| Településképződmények |
561 |
| Regionális folyamatok, régiók |
|
| Nemes Nagy József: Regionális folyamatok |
565 |
| A szocialista időszak területi folyamatai |
565 |
| A "szovjet modell" dominenciája |
566 |
| A "magyar modell" |
566 |
| A nyílt rendszerválság kifejlődése |
568 |
| A piacgazdasági átmenet területi folyamatai |
569 |
| Az új térszerkezet |
571 |
| Főváros-vidék dualizmus, regionális megosztottság |
571 |
| A kistérségi és települési fejlettségi mozaik |
574 |
| A régiók |
578 |
| Közép-Magyarország - A dinamikus magterület |
582 |
| A régió arculata |
582 |
| A régión belüli két egység fejlődési pályája |
585 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
587 |
| Közép-Dunántúl - Vetélkedő városok vidéke |
589 |
| A régió arculata |
589 |
| Megyei fejlődési pályák |
589 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
593 |
| Nyugat-Dunántúl - A felértékelődött határvidék |
595 |
| A régió arculata |
595 |
| Megyei fejlődési pályák |
596 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
593 |
| Nyugat-Dunántúl - A felértékelődött határvidék |
595 |
| A régió arculata |
595 |
| Megyei fejlődési pályák |
596 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
598 |
| Dél-Dunántúl - A legtagoltabb régió |
601 |
| A régió arculata |
601 |
| Megyei fejlődési pályák |
601 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
609 |
| Észak-Magyarország - Kilábalóban a depresszióból? |
606 |
| A régió arcuolata |
606 |
| Megyei fejlődési pályák |
607 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
609 |
| Észak-Alföld - Belső és külső perifériák |
611 |
| A régió arculata |
611 |
| Megyei fejlődési pályák |
612 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
614 |
| Észak-Alföld - Belső és külső perifériák |
611 |
| A régió arculata |
611 |
| Megyei fejlődési pályák |
612 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
614 |
| Dél-Alföld - Nyíló déli kapuk |
616 |
| A régió arculata |
616 |
| Megyei fejlődési pályák |
617 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat |
617 |
| Irodalom |
623 |
