A regény az I. Világháború ideje alatt játszódik, egy Verdun-höz közel eső kisvárosban, gyakorlatilag a frontvonalon. A narrátor, kinek személyét csak lassan ismerheti meg az olvasó, két korabeli gyilkosságot mutat be és a probléma kezelésének mikéntjét. "Fiatal mesebeli hercegnőre emlékeztetett kékes ajkaival és hófehér szemhéjával. Hajtincsei a kora reggeli harmattól nedves fűszálakkal keveredtek, apró kezeivel, mintha az üresség után kapott volna. Olyan hideg volt aznap, hogy minden férfi bajszát hófehérre fagyott pára borította, ahogyan fújtattak, mint a bikák. A talpukat a földhöz csapkodták, hogy visszatérjen a vérkeringés a lábfejükbe. Az égen libák köröztek, mint akik eltévedtek. A nap hatalmas, nehezen felszálló ködkabátba burkolózott. Tökéletes volt a csend, mintha még az ágyúk is befagytak volna. – Végre béke van.... bátorkodott megjegyezni Grosspeil. – Béke a francokat! – vette oda neki a kollégája, majd visszaborította a nedves lenvásznat a kislány testére."
