|
Előszó
|
|
|
Bevezetés
|
17
|
|
Pszichológiatörténet és pszichológiai elmélet
|
17
|
|
Két módszer és két attitűd a pszichológiatörténet-írásban
|
19
|
|
A pszichológiai elméletek dimenziós osztályozásai
|
20
|
|
A pszichológiai elméletek négy aspektusa
|
22
|
|
A mikortól kérdése
|
25
|
|
Miért éppen ott, és miért éppen azok?
|
26
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
28
|
|
Az önállósodás előtt: a téma keresi a tudományt
|
31
|
|
Descartes és a tudományos módszer
|
32
|
|
Racionalisták és empiristák
|
32
|
|
Cogito és introspekció
|
34
|
|
A gépben lakozó szellem
|
35
|
|
Test-lélek
|
36
|
|
Velünk született eszmék
|
38
|
|
Ész és szenvedély
|
40
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
41
|
|
Megismerés és társulás: A pszichológiai problematika fejlődése a felvilágosodásban
|
43
|
|
A lelki élet architektonikája
|
44
|
|
Az érzékelés elemzése
|
44
|
|
Érzékelés és tanulás
|
45
|
|
Az asszociáció diadalútja
|
46
|
|
A mechanika diadala
|
49
|
|
Pozitivizmus és a lélek kiiktatása
|
50
|
|
Mentális mechanikák és kémiák
|
50
|
|
Induktív logika és pszichologizmus (J. S. Mill)
|
51
|
|
Utilitarizmus és gazdasági ember
|
53
|
|
Asszociáció és társadalmi szerződés
|
55
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
55
|
|
Az életszellemektől a reflexívig: Az élettani gondolkodás mint pszichológia előzménye
|
57
|
|
A reflexelmélet
|
58
|
|
Mechanikus és fénytani modellek a reflexről
|
58
|
|
A reflex sajátosan biológiai aspektusa
|
59
|
|
A lokalizáció kutatása
|
60
|
|
A részekre szabdalt lélek és a "dudorok". A lokalizációkutatás kezdetei
|
60
|
|
Gall öröksége
|
63
|
|
Lokalizációsok és antilokalizációsok
|
63
|
|
Az érzékelés kutatása
|
64
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
66
|
|
A megszületéstől a megosztottságig
|
67
|
|
A pszichológia küszöbén: a mérés megszületése a pszichológiában
|
69
|
|
Előzmények: lehet-e matematika a pszichológiában?
|
69
|
|
Matematika mérés nélkül: Herbart
|
69
|
|
A pszichofizika előzményei
|
70
|
|
Érzékleti mérés és közgazdasági képletek
|
70
|
|
Weber és a küszöb fogalma
|
71
|
|
Fechner: Misztika és természettudomány küzdelme
|
72
|
|
A betegség és a pszichofizika megszületése
|
73
|
|
A pszichofizika és sorsa
|
74
|
|
Helmholtz és az érzékelés kutatása
|
76
|
|
Helmholtz az univerzális tehetség
|
76
|
|
Empirizmus az érzékelésben
|
77
|
|
Empirizmus és nativizmus: Helmholtz és Hering
|
78
|
|
A reakcióidő mérése
|
79
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
81
|
|
Wilhelm Wundt: A programadó és kodifikáló
|
82
|
|
Az életút mint minta. Természettudomány és filozófia hibridizációja
|
82
|
|
A lipcsei minta
|
83
|
|
Tárgy és módszer. A kísérleti pszichológia programja
|
84
|
|
Wundt kettősségei
|
86
|
|
A kétféle tapasztalás doktrinája
|
87
|
|
Test és lélek: a pszichofizikai paralellizmus elve
|
88
|
|
A tartalom és folyamat pszichológiája
|
90
|
|
Kísérleti és néplélektan
|
91
|
|
Elméleti és gyakorlati pszichológia
|
91
|
|
Wundt rendszere: Elemek és folyamatok
|
92
|
|
Érzetek és képzetek. Érzések és érzelmek
|
93
|
|
Az appercepció és a lelki élet törvényei
|
93
|
|
A kísérleti munka
|
95
|
|
A néplélektani program
|
96
|
|
Wundt és a mai pszichológia: Wundt hagyatéka
|
98
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
99
|
|
Fejlődés, alkalmazkodás és egyéni különbségek: Az önálló pszichológia evolucionista alternatívája
|
100
|
|
Az evolúciós gondolat
|
101
|
|
Lelki jelenség és alkalmazkodás
|
103
|
|
Spencer objektív pszichológiája
|
103
|
|
Az adaptációs elv elterjedése
|
104
|
|
Evolúciós neurológia: Jackson munkássága
|
106
|
|
A fejlődésgondolat
|
108
|
|
Az összehasonlító lélektan kezdetei
|
108
|
|
Kísérletezés állatokkal: A gyakorlati dezantropomorfizáció
|
109
|
|
A gyermeklélektan kezdetei
|
110
|
|
A primitív ember és a lelki fejlődés
|
112
|
|
Szelekció és egyéni különbségek: A mérés galtoni paradigmája
|
112
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
114
|
|
Funkcionalizmus és strukturalizmus Amerikában: Az első meghasonlás
|
116
|
|
William James, az alapító atya
|
116
|
|
A funkcionalista tábor
|
119
|
|
Dewey: A funkcionalizmus mindenese
|
119
|
|
A chicagói iskola
|
120
|
|
Münstenberg és Cattel: Két gyakorlati mester
|
120
|
|
Funkcionalizmus a Columbia Egyetemen: Woodworth és Thorndike
|
121
|
|
A német kísérleti pszichológia Amerikában: Titchener strukturalizmusa
|
122
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
123
|
|
Az új pszichológia terjedése és megoszlása Európában
|
125
|
|
A laboratóriumok diadala
|
125
|
|
A tartalom pszichológiája
|
127
|
|
Aktuspszichológiák, nativizmus és a korai fenomenológia
|
129
|
|
Filozófiai és pszichológiai fenomenológia
|
130
|
|
A gondolkodás bevonul a laboratóriumokba: a würtzburgi iskola
|
131
|
|
A funkcionalizmus az európai kontinensen. Binet és Claparéde
|
134
|
|
A sokoldalú Binet és az intelligenciatesztek
|
134
|
|
A gyermektanulmány Rousseau hazájában: Claparéde
|
136
|
|
A pozitivizmus kritikái: Bergson és a szellemtudományos pszichológia
|
137
|
|
Mozaiktudat helyett állandó konstrukció: Bergson
|
137
|
|
Magyarázat és megértés. A szellemtudományos pszichológia
|
138
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
142
|
|
A nagy iskolák korszaka
|
|
|
A behaviorista forradalom. A lélek végső kiiktatása a lélektanból
|
145
|
|
Távoli és közeli előzmények
|
145
|
|
A behaviorizmus és az amerikai ember
|
147
|
|
Watson behaviorista programja
|
148
|
|
Watson: Tudós és üzletember
|
148
|
|
A behaviorista program
|
149
|
|
A pszichológia mint a tanulás tudománya
|
151
|
|
Környezetelvűség (Environmentalizmus)
|
151
|
|
Pavlov hatása
|
151
|
|
A korai behaviorizmus néhány dilemmája
|
152
|
|
Periferializmus vs. az idegrendszer kutatása
|
152
|
|
A tudat kiiktatása vs. módszertani behaviorizmus
|
153
|
|
A viselkedés mechanikája vagy teleológiája
|
154
|
|
A nyelv és a szociális tényezők szerepe
|
155
|
|
A behaviorista forradalom - még egyszer
|
156
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
157
|
|
Az egész és az értelem. Az alaklélektan
|
158
|
|
Az egészgondolat régmúltja és a Gestalt-pszichológia keletkezése
|
159
|
|
Az alaklélektani mozgalom külső története
|
161
|
|
A Gestalt gondolatrendszere
|
164
|
|
Az érzékleti szerveződés
|
164
|
|
A tanulás az alaklélektanban
|
165
|
|
Az alaklélektanos világkép
|
166
|
|
Érzékleti és agykérgi mezők: Az izomorfizmus elve
|
167
|
|
Fejlődés, személyiség és csoport az alaklélektanban
|
169
|
|
Lewin csoportlélektana
|
170
|
|
A demokrácia ideológusai
|
170
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
171
|
|
A jéghegy víz alatti része: Freud és a tudattalan felfedzése
|
172
|
|
A pszichoanalitikus gondolatrendszer előzményei
|
173
|
|
A tudattalan
|
173
|
|
A lelki bajok kezelésének kezdetei
|
175
|
|
A hipnózis a mágiától a pszichológiáig
|
176
|
|
Freud: Élet és mű
|
177
|
|
A pszichoanalitikus gondolkodásmód: Kettősségek a pszichoanalízisben
|
180
|
|
Racionalizmus vs. irracionalizmus
|
180
|
|
Biológiai vagy misztifikáló gondolkodás
|
181
|
|
A determinizmus kérdése: Oksági vagy megértő modellt kínál-e a pszichoanalízis?
|
183
|
|
A freudi metapszichológia
|
185
|
|
A radikális és a konzervatív Freud
|
186
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
187
|
|
A nagy iskolák nyomában és árnyékában
|
189
|
|
A mélylélektani iskolák: A pszichoanalízis megoszlásai és a neofreudizmus
|
190
|
|
Az első szakítások: Jung és Adler
|
191
|
|
Jung "analitikus pszichológiája"
|
191
|
|
Adler Individuálpszichológiája
|
192
|
|
Az ösztöntan kiterjesztése sorsanalízissé: Szondi Lipót
|
193
|
|
A freudi pszichoanalízis saját fejlődése
|
194
|
|
Tárgyelmélet és Én-pszichológia
|
194
|
|
Kísérletezés és elméleti integráció
|
195
|
|
A neofreudizmus Európában és Amerikában: A pszichoanalízis szociologizálódása
|
195
|
|
A pszichoanalízis a fasizmus ellen: Az autoritárius személyiség koncepciója
|
196
|
|
Az elidegenedés és a neurózis: Fromm
|
197
|
|
A neofreudizmus Amerikában: Horney és Sullivan
|
198
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
198
|
|
Egyén és típus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja
|
199
|
|
A személyiség témává válása: William Stern (1871-1938)
|
199
|
|
A típusfogalom diadalútja
|
201
|
|
Tipológia a társadalomtudományokban
|
201
|
|
Testi és tisztán pszichológiai tipológiák
|
203
|
|
A pszichológiai típusoktól az idegrendszeri tipológiáig
|
205
|
|
Típusok és vonások
|
206
|
|
A statisztika és a képességpszichológia
|
208
|
|
A lélek vektorai. A faktoranalízis
|
209
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
210
|
|
A motiváció és a dinamikus pszichológiák
|
211
|
|
Woodworth dinamikus lélektana
|
211
|
|
McDougall hormikus pszichológiája
|
212
|
|
A motivációs gondolat továbbélése
|
213
|
|
Az etológia kezdetei
|
214
|
|
Az emberi motívumok rendszerezése
|
215
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
216
|
|
A fejlődés diadalútja
|
217
|
|
A gyermeki világképtől a műveleti logikáig: Piaget
|
217
|
|
A klinikai módszer
|
218
|
|
Az egocentrizmus és a gyermeki világkép
|
218
|
|
A megismerés és a logika fejlődése
|
219
|
|
Piaget hatása
|
220
|
|
Az én szociális elmélete: Henri Wallon
|
221
|
|
A baloldali értelmiségi
|
221
|
|
Társasság és érzelem a fejlődésben
|
222
|
|
Wallon és Piaget
|
222
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
223
|
|
A lelki jelenségek társas elméletei és a szociálpszichológia diadalútja
|
224
|
|
Az emberi társas lét és a lelki jelenségek megszerveződése
|
224
|
|
A francia szociológiai iskola
|
224
|
|
Kulturális relativizmus és univerzalizmus
|
227
|
|
Bartlett: az asszocianizmus meghaladása
|
228
|
|
Karl Bühler jeltani felfogása
|
229
|
|
A hivatásos szociálpszichológia kialakulása
|
232
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
234
|
|
A pszichológia mint tanuláselmélet: a neobehaviorizmus
|
235
|
|
A tudományelmélet hatása: a neopozitivizmus és a pszichológia
|
235
|
|
A közbülső változó fogalma
|
238
|
|
Statisztika és funkcionalizmus: Egon Brunswick
|
239
|
|
A tanuláselméletek kora
|
240
|
|
A kondicionálás mint alapjelenség
|
240
|
|
Kétféle kondicionálás
|
240
|
|
Belső térképek: Tolman célirányos modellező behaviorizmusa
|
242
|
|
Mozgások mint közvetítők: Hull rendszere
|
243
|
|
Konfliktus és személyiség a tanuláselméletben
|
245
|
|
Kell-e megerősítés minden tanuláshoz: Guthrie
|
246
|
|
A leíró behaviorizmus: Skinner
|
247
|
|
Útban a mai pszichológia felé: A neobehaviorizmus a háború után
|
248
|
|
A verbális tanulás kutatása: Egy jellegzetes empirikus kiterjesztés
|
248
|
|
Hull követői
|
249
|
|
Konfliktus és személyiség: Neal Miller és Mowrer
|
250
|
|
A jelek és a nyelv: Közvetítő folyamatos elméletek
|
251
|
|
Információelmélet és pszichológia: Statisztikai behaviorizmus
|
253
|
|
Szocializáció és tanuláselmélet
|
254
|
|
Skinner társadalmi utópiája
|
255
|
|
A fiziológiai gondolkodás a neobehaviorizmusban
|
255
|
|
Szakirodalom eligazító
|
258
|
|
A szovjet pszichológia
|
259
|
|
Társadalmi háttér
|
259
|
|
Miért külön?
|
259
|
|
Kétszer két orosz hagyomány: Közösség és misztika, hős és radikalizmus
|
260
|
|
A pszichológia a forradalom előtt
|
261
|
|
Az első marxista próbálkozások: A viselkedés elve Blonszkij és Kornyilov munkáiban
|
262
|
|
Alternatív koncepciók
|
264
|
|
A reflexológiai vita
|
264
|
|
Pavlov és a Pavlov-iskola
|
265
|
|
Pavlov fogadatása
|
267
|
|
Korai freudisták
|
267
|
|
A második marxista hullám: a Vigotszkij iskola és Rubinstein
|
269
|
|
A pszichológia Mozartja
|
269
|
|
A történeti-genetikus módszer
|
270
|
|
Rubinstein Marx-értelmezése
|
272
|
|
A pszichológia diszkreditálása: A sztálini kor és a pszichológia
|
274
|
|
A pedológiai határozat
|
274
|
|
Az ember alakíthatósága
|
276
|
|
Az Új Ember
|
276
|
|
A pszichológia pavlovizációja
|
277
|
|
A száműzetés vége
|
279
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
280
|
|
Útban a mai pszichológia felé
|
281
|
|
A pszichológusok és a szakma terjedése
|
281
|
|
A szigorú és az életszerű kutatás dilemmája
|
283
|
|
A kísérletek lélektani alakulása: A kognitív pszichológia megjelenése
|
284
|
|
Háttér és okok
|
285
|
|
A megismerés diadalútja a pszichológiában
|
285
|
|
Információ és jelentés: A formális tudományok hatása
|
286
|
|
A generatív nyelvtan hatása
|
287
|
|
Megismeréstudomány
|
288
|
|
Biológia és a modellezés
|
289
|
|
A kognitív pszichológia néhány vonása
|
289
|
|
Szakirodalmi eligazító
|
294
|
|
Irodalomjegyzék
|
296
|
|
Mutató
|
309
|
