Az elektronikus zenen iránti nagyon megnövekedett érdeklődés - a zsúfolt nézőtér előtt lezajló elektronikus koncertek, az elektronika felhasználása a film- és rádió kísérőzenékben - indokolja, hogy egy olyan szakkönyv jelenjék meg, mely az idevágó tudnivalókat tartalmazza. A könyv szerzője, Pongrácz Zoltán, az elektronikus zene legjelesebb magyar képviselője, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia elektrozenei professzora. Pongrácz a feladatot mintegy tankönyvként fogta fel. Tankönyvet írt, méghozzá kettős értelemben, illetve kettős megközelítéssel. Az első főrészben a történeti előzményeket és az elektronikus zene fejlődését tárgyalja, ehhez az elvi-elméleti alapvetés csatlakozik. A második főrész viszont kifejezett műhelygyakorlatokat tartalmaz, mégpedig különválasztva a stúdiókban és az otthon dolgozók számára. A kettős megközelítés tehát: ismeretterjesztés és etűdgyűjtemény. A harmadik főrész mintegy függelékként többnyelvű szakszótárt, bibliográfiát és partitúra-példákat tartalmaz (elemzésekkel). Az anyag természeténél fogva a kötetet igen sok táblázat, kottapélda, rajz és grafikon egészíti ki.
