| Előszó a második kiadáshoz |
7 |
| Bevezetés |
9 |
| Építészettörténetünk előzményei Magyarország területén az első évezred végéig |
15 |
| Az ősközösségi társadalom építészete (- I. század) |
15 |
| A római birodalom építészete (I-VII. sz.) |
16 |
| A pannóniai települések kialakulása és fejlődése |
18 |
| Építészeti emlékek |
22 |
| Szentélyek és sírok |
29 |
| A népvándorláskori építészet (VII-X. század) |
29 |
| A vándorló és honfoglaló magyarság építészete (- X. sz) |
29 |
| A római hagyományok továbblépése (VII-X. sz) |
31 |
| Az avar-szláv kultúra építészete (VII-X. sz) |
31 |
| A román stílusú építészet az államalapításról a Tatárjárásig (1000-1241) |
35 |
| Korai román építészetünk István királytól III. Béláig (1000-1173) |
37 |
| Püspöki székesegyházak |
40 |
| Apátsági és egyéb templomok |
46 |
| Román építészetünk virágzása III. Béla uralkodásától a tatárjárásig (1173-1241) |
47 |
| A román fénykor királyi és főpapi építkezései |
53 |
| Szerzetesrendek apátsági és egyéb templomai |
55 |
| Nemzetségi, kegyúri és falusi templomok, kisebb körtemplomok, kápolnák |
71 |
| Világi építészet |
76 |
| A gótikus építészet a tatárjárástól a mohácsi vészig (1241-1526) |
77 |
| Korai gótikánk. Az utolsó Árpádok kora (1241-1300) |
81 |
| Fejlődő és érett gótikánk. Az Anjouk és Zsigmond uralkodásának kora (1300-1440) |
91 |
| Későgótikai építészetünk. A Hunyadiak és a Jagellók uralkodásának kora (1440-1526) |
107 |
| Templomok |
117 |
| A gótika világi építészete |
117 |
| Középkori várépítészetünk |
122 |
| Reneszánsz építészet Mátyás uralkodásától Buda visszafoglalásági (1458-1686) |
139 |
| Korai és fejlődő reneszánsz építészetünk Mátyás uralkodásától Buda elestéig (1458-1541) |
141 |
| Érett és későreneszánsz építészetünk az ország három részre osztottságának idején (1541-1686) |
152 |
| Izlám építészet Magyarországon a török hódoltság korában (1541-1686) |
165 |
| Barokk építészet a harmincéves háborútól a magyar jakobinus mozgalomig (1618-1795) |
173 |
| Korai barokk építészetünk a harmincéves háborútól a szatmári békéig (1630-1711) |
176 |
| Érett barokk építészetünk a szatmári békétől a hétéves háborúig (1711-1760) |
186 |
| A klasszicizáló későbarokk (copf) építészetünk a hétéves háborútól a magyar jakobinus mozgalomig (1760-1795) |
224 |
| Klasszicista építészetünk a magyar jakobinus mozgalomtól a szabadságharcig (1795-1848) |
247 |
| Romantikus építészetünk a szabadságharctól a kiegyezésig (1848-1867) |
|
| Eklektika, szecesszió, modern törekvések építészetünkben a kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914) |
287 |
| Korai, fejlett és késői eklektikánk. A műemlékvédelem (1867-1914) |
293 |
| A szecesszió, a nemzeti és a modern törekvések építészete Magyarországon (1890-1914) |
314 |
| Építészetünk a két világháború között (1914-1944) |
325 |
| A szocializmus építészete Magyarországon a felszabadulás óta (1945-) |
341 |
| A városépítés jelentősége |
346 |
| Lakóépületek |
358 |
| Középületek |
372 |
| Mezőgazdasági és ipari épületek |
393 |
| Különleges építmények és műemlékvédelem |
406 |
| Zárszó |
421 |
| Irodalom |
423 |
| Az ábrák eredete |
439 |
| Névmutató |
441 |
| Hely- és tárgymutató |
447 |
