Előszó |
13 |
Bevezetés az immunbiológiába |
15 |
Az immunrendszer felépítése |
18 |
Az immunrendszer sejtjei |
18 |
A klónszelekció elve |
18 |
Az immunrendszerek sejtjeinek kialakulása - a hemopoézis |
20 |
Limfoid szervek és szövetek |
36 |
Elsődleges nyirokszervek |
37 |
Másodlagos nyirokszervek |
40 |
A lokális és a szisztémás immunválasz anatómiája |
45 |
Az antigének "kiszűrése" és a limfociták recirkulációja |
45 |
Immunválasz a lépben és a nyirokcsomókban |
46 |
Immunválasz a bőrben |
46 |
Immunválasz a nyálkahártyában |
47 |
Antigének |
48 |
Patogének |
48 |
Az antigén fogalma |
48 |
Az antigén immunológiai sajátságai |
49 |
Az antigének kémiai sajátságai |
51 |
Az antigének dózisa és alkalmazásának módja |
53 |
A természetes és az adaptív immunitás kapcsolata |
55 |
A természetes immunitás |
56 |
A természetes immunitás főbb jellemzői |
56 |
Felismerés a nem-fajlagos védekezőrendszerben |
57 |
Fagociták szerepe a nem-fajlagos védekezésben |
59 |
Az adaptív immunitás |
61 |
Az adaptív immunitás jellemzői |
61 |
Fajlagos immunitás, memória |
61 |
A gyulladás folyamata |
62 |
A heveny gyulladás kialakulásának mechanizmusa |
62 |
Krónikus gyulladás |
66 |
Antigénfelismerés I. Az ellenanyag és a B-sejt-antigénreceptor (BCR) által való antigénfelismerés és szerkezeti alapjai |
68 |
Az ellenanyag-molekula és a BCR szerkezete |
68 |
Az immunglobulin-szuperfamília |
68 |
Immunglobulinok |
68 |
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója |
82 |
Az ellenanyag-sokféleség (variabilitás) kialakulásának mechanizmusa - az IG-gének szerveződése és átrendeződése |
89 |
Immunglobulingének |
89 |
Antigénfelismerés II. A T-sejtek antigénfelismerésének szerkezeti alapjai |
100 |
Az antigének T-sejtek által való felismerése |
100 |
A T-limfociták antigént felismerő működésének sajátosságai |
100 |
A fő hisztokompatibilitási génkomplex (MHC) termékei |
102 |
A klasszikus MHC-gének által kódolt polimorf membránfehérjék szerkezeti jellegzetességei |
104 |
Az MHCI molekula szerkezete |
107 |
Az MHCII molekula szerkezete |
108 |
Az antigén bemutatásának folyamata |
113 |
A "nem klasszikus" MHC-szerű molekulák |
119 |
Az MHC-gének szerveződése |
122 |
Az MHC-molekulák sejtfelszíni megjelenésének szabályozása |
125 |
Járulékos molekulák, adhéziós molekulák, koreceptorok |
129 |
Az IG-szuperfamíliába tartozó adhéziós molekulák és koreceptorok |
131 |
A CD4- és a CD8-molekulák szerkezete |
131 |
A CD2 szerkezete |
133 |
B7- és CD28-molekulák |
133 |
ICAM-1 (CD54), ICAM-2 (CD102) és ICAM-3 (CD50) |
135 |
Az extracelluláris mátrix és limfociták kölcsönhatásában szerepet játszó molekulák |
135 |
Integrinek |
135 |
Szelektinek |
136 |
Mucinok |
136 |
Egyéb járulékos molekulák |
136 |
CD45 |
136 |
CD44 |
137 |
CD40 és CD40 ligandum (CD40L) |
137 |
CD19/CD21/CD81 komplex |
138 |
CD22 |
139 |
CD20 |
140 |
Citokinek és citokinreceptorok |
141 |
A citokinek általános jellemzése |
141 |
A citokinek különböző csoportjainak jellemzése |
144 |
A természetes immunitásban és a gyulladási folyamatokban szerepet játszó citokinek |
144 |
A limfociták aktivációját és differenciálódását szabályozó citokinek |
148 |
Az immunsejtek érésére ható citokinek |
150 |
A citokinek receptorai |
151 |
A hemopoetikus citokinreceptorok alcsaládjai |
154 |
A TNF-receptorok |
156 |
A citokinek hatásának szabályozása |
158 |
A limfocitapopulációk és funkcióik |
159 |
A B- és T-limfociták ontogenezisének és aktivációjának közös vonásai |
159 |
A B- és a T-limfociták ontogenezisének közös vonásai |
159 |
Az apoptózis szerepe az immunrendszer kialakulása és működése során |
163 |
Az ITAM (Immunoreceptor Tyrosinebased Activation Motif) szerepe a BCR és a TCR által indukált jelátviteli folyamatokban |
167 |
ITIM (Immunoreceptor Tyrosinbased Inhibition Motif) közvetített sejtaktiváció-gátlás |
170 |
B-limfociták |
171 |
A B-sejt-antigénreceptor (BCR) komplex |
171 |
A B-limfociták fejlődése |
176 |
A B-sejtek fejlődési fázisai |
177 |
A B-sejtek szelekciója |
180 |
B1 és B2 (konvencionális) B-sejtek |
181 |
A B-sejtek aktiválása |
182 |
A B-sejt-közvetített immunválasz |
187 |
Az ellenanyagok Fc-része által közvetített effektor funkciók |
199 |
A komplementrendszer által közvetített effektor funkciók |
206 |
T-limfociták |
306 |
A T-limfociták antigénfelismerő receptora: a T-sejt-receptor-komplex (TCR) |
207 |
A T-sejt-antigénreceptor (TCR) komplex |
212 |
A T-limfociták fejlődése |
215 |
A T-sejtek aktiválódása |
222 |
A T-limfociták által közvetített immunválasz |
228 |
Az NK-sejtek |
239 |
Az NK-sejtek jellemző sajátságai |
239 |
A célsejtek felismerése az NK-sejtek által |
240 |
Az immunológiai memória |
243 |
Az immunológiai memória általános jellemzői |
243 |
A memóriasejtek képződése |
243 |
A memóriasejtek sajátosságai |
244 |
Az antigén szerepe a memória kialakításában és fenntartásában |
245 |
Limfociták migrációja, letelepedése |
247 |
A komplementrendszer |
249 |
A komplementrendszer komponensei |
249 |
A komplementrendszer aktivációja |
250 |
A klasszikus úton történő aktiváció |
253 |
A lektinindukált aktiváció |
256 |
Az alternatív úton történő aktiváció |
256 |
A membránkárosító komplex kialakulása |
257 |
A komplementrendszer működésének szabályozása |
258 |
Komplementreceptorok |
263 |
A C3 különböző fragmentumaival reagáló receptorok (CR1, CR2, CR3, CR4) |
263 |
A C5a- és a C3a-receptor |
265 |
A komplementrendszer működésének biológiai jelentősége |
266 |
A komplementkomponensek bioszintézise |
268 |
A komplementrendszer működésének kisiklása, kóros folyamatok kialakulása |
268 |
Az immunrendszer evolúciója |
270 |
A gerinctelen állatok immunrendszere |
272 |
A gerincesek immunrendszerének evolúciója |
273 |
A természetes immunitás elemeinek jelenléte a gerincesek törzsfejlődése során |
273 |
Az MHC és a T-sejtek törzsfejlődése |
274 |
Az immunglobulingének evolúciója |
277 |
Az alacsonyabb rendű gerincesek limfomieloid szövetei |
279 |
Immunológiai tolerancia és autoimmunitás |
280 |
A tolerancia kialakulásában és fenntartásában szereplő mechanizmusok |
280 |
Centrális és perifériás tolerancia |
281 |
Immunológiai tolerancia indukciója |
282 |
Az antigén szerepe az immunológiai tolerancia kialakulásában |
283 |
T- és B-sejtek szerepe az immuntolerancia kialakulásában |
284 |
Immunológiailag kiváltságos helyek |
285 |
A saját és az idegen szövetek ellen kialakuló immunválasz |
286 |
Autoimmunitás - a saját antigénekkel szemben kialakuló immunválasz |
286 |
Az autoimmun betegségek általános jellemzői |
288 |
Az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők |
290 |
Az autoimmun folyamatok vizsgálatára alkalmazott kísérletes modellek |
291 |
Az autoimmun betegségek során fellépő szövetkárosító folyamatok |
296 |
Az immunválasz folyamata és szabályozása |
298 |
Az immunválasz folyamatának rövid áttekintése |
298 |
Az immunválasz szabályozása |
300 |
Az antigén, az ellenanyag és az immunkomplexek szerepe az immunfunkciók szabályozásában |
301 |
Az idiotípushálózat szerepe az immunfolyamatok szabályozásában |
302 |
Citokinek szerepe az immunfolyamatok szabályozásában |
304 |
Neuroendokrin szabályozás |
304 |
Kórokozók ellen kialakuló immunválasz |
307 |
Az immunválasz kialakulása extracelluláris baktériumok ellen |
312 |
Természetes immunválasz |
314 |
Adaptív immunválasz |
314 |
Az extracelluláris baktériumok menekülési mechanizmusai |
315 |
Az immunválasz kialakulása intracelluláris baktériumok ellen |
316 |
Természetes immunválasz |
319 |
Adaptív immunválasz |
325 |
A paraziták menekülési mechanizmusai |
327 |
Kóros folyamatok kialakulásához vezető túlérzékenységi reakciók |
329 |
I-es típusú vagy azonnali túlérzékenység - az allergiás reakció |
330 |
A reakció mechanizmusa |
331 |
II-es típusú túlérzékenységi reakció |
337 |
III-as típusú túlérzékenységi reakció |
337 |
IV-es típusú túlérzékenységi reakció |
341 |
Az immunhiányos állapotok |
344 |
Az immunhiányos állapotok általános jellemzése |
344 |
Elsődleges (öröklött) immunhiányos állapotok |
345 |
Elsődleges T-sejtes és komplex immunhiányos állapotok |
346 |
A B-limfociták működésével kapcsolatos immunhiányos állapotok |
348 |
A természetes védelmi rendszer hibái |
350 |
Másodlagos (szerzett) immunhiányos állapotok |
351 |
A HIV (Human Immundeficiency Virus) és a kórokozó által okozott szerzett immunhiányos tünetegyüttes, az AIDS (Acquired ImmunoDeficiency Syndrome) |
351 |
A transzplantációs immunológia alapjai |
358 |
Alapfogalmak |
358 |
Transzplantációs antigének |
359 |
A fő transzplantációs antigének genetikája |
359 |
Az emberi fő hisztokompatibilitási antigének rendszere |
360 |
Minor hisztokompatibilitási antigének |
361 |
Vércsoportantigének |
361 |
A transzplantációt kísérő immunológiai folyamatok |
362 |
Az alloantigének felismerése T-sejtek által |
362 |
A kilökődési reakciók típusai |
364 |
A transzplantációs tolerancia kialakulása |
364 |
Donorválasztás |
365 |
A recipiens és a graft előkészítése |
366 |
A csontvelő-átültetés |
366 |
Az anya és a magzat kapcsolata |
368 |
A tumorimmunológia alapjai |
370 |
Tumorsejtek |
370 |
A sejtek malignus transzformációja |
370 |
Onkogének |
371 |
Tumorantigének |
374 |
Tumorspecifikus antigének |
374 |
Daganatellenes immunválasz és tolerancia |
376 |
A daganatellenes celluláris immunválasz |
378 |
A daganatellenes humorális válasz |
379 |
A daganatok növekedését elősegítő immunjelenségek |
379 |
Az immunsejtek rosszindulatú burjánzásai (limfoproliferatív rendellenességek) |
380 |
Függelék |
384 |
Glosszárium |
426 |
Tárgymutató |
438 |