A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.
A 13 rész:
- 1977: Francia história (Fortune de France)
- 1979: Csikóéveink (En nos vertes années)
- 1980: Jó városunk, Párizs (Paris ma bonne ville)
- 1982: Íme, a király! (Le prince que voilà)
- 1983: Szenvedélyes szeretet (La violente amour)
- 1985: A pirkadat (La Pique du jour)
- 1991: Libben a szoknya (La volte des vertugadins)
- 1993: A gyermekkirály (L’Enfant-Roi)
- 1995: Az élet rózsái (Les Roses de la vie)
- 1997: Liliom és bíbor (Le Lys et la Pourpre)
- 1999: Veszedelem és dicsőség (La Gloire et les Périls)
- 2001: Ármány és cselszövés (Complots et Cabales)
- 2003: Pallos és szerelem (Le glaive et les amours)
