Ezt a könyvet Robin Cook katonai szolgálata idején, egy tengeralattjáró gyomrában írta, még a Kóma, a Járvány és a többi hátborzongató orvoskrimije előtt. A maga indulatos és ironikus módján A gyötrelem éve is hátborzongató olvasmány, de műfaja szerint nem krimi, hanem egyfajta "orvosi látlelet". Látlelet egy hawaii kórházról és az első orvosi, emberi próbatételein áteső fiatal orvosgyakornokról, dr. Petersről - de bizonyára sok más kórházról, sok más orvosnövendékről is. A kezdő orvos kitartóan küzd a folyton csukló Mr. Roso vagy a megállíthatatlanul vérző Mrs. Takura életéért, újraélesztésekkel próbálkozik és szülést vezet le egymaga, vizsgál, varr vagy sebkampókat tart - napi huszonnégy órán át -, ám mindegy kevés az üdvösséghez. Üres szeretkezések, magányos szörfözések meg egy tudathasadásos beszélgetés után rá kell döbbennie, hogy embersége, orvosi hivatástudata végveszélybe került. Fejbeverő érzés. Hasonló ahhoz, amit a beteg élhet át, amikor eláll a szívverése, vagy a szörfös, ha nem sikerül a deszkát kibuktatnia a hullám alól; netán a tengeralattjáró személyzete, ha úgy merül le az óceán mélyére, hogy nem tudni, lesz-e üzemanyag a fölemelkedéshez. S ez legalább olyan izgalmas, mint egy orvoskrimi...
