Ebben az írásban aforisztikus formában nyújtunk néhány tájékoztatást a világ és az emberi lényiség azoknak a részeire vonatkozólag, amiket akkor látunk meg, amidőn a szellemi megismerés átlépi a határt, amely az érzéki világot a szellemi világtól elválasztja. Sem rendszeres bemutatásra, sem bármilyen vonatkozásban teljességre nem törekszik, hanem szabad módon kísérli meg néhány szellemi élmény leírását. Ebben a vonatkozásban, ahogyan az előző év során kiadott "Egy út az ember önmegismeréséhez" is, egyéb írásaim kiegészítését és bővítését szolgálja. Mégis arra törekedtem, itt is, hogy az összeállítást úgy adjam, hogy az írást önmagában, a többi ismerete nélkül is olvashassák.
