Láthatjuk, hogy korunkban milyen sokan találják valamiképpen lelki ˝előkelőségnek˝ azt, hogy egyfajta - akár iskolás - elvontsággal gondolkozzanak mindenféle vallási-etikai problémán a fellegekben járva. Láthatjuk azt is, hogy mennyire lehetetlen átmenetet teremteni attól, amit az emberek jónak, szeretetteljesnek, jó szándékúnak, jogosnak és erkölcsösnek neveznek, ahhoz, ami a külső valóságban, a mindennapi életben veszi körül az embert, mint tőkeműködés, munkabér, fogyasztás, termelés, áruforgalom, hitelügylet, bank- és tőzsdeügyek. Láthatjuk, hogy az emberek gondolkodási szokásaiban is két világáramlat fut egymás mellett. Az egyik az, amelyik bizonyos értelemben, isteni-szellemi magasságokban kíván maradni, amelyik nem akar hidat verni egy szellemi impulzus és az életben megszokott tevékenység egy ténye között. A másik áramlat gondolattalanul él a mindennapokban. Az élet azonban egységes egész.