| Az ember és a Föld élete |
|
| A Föld múltja és jelene |
6 |
| A világegyetem hatása a növényekre |
|
| A kőzetek a múltban élőszerűek voltak és a jövőben ismét ilyenek lesznek |
|
| A tavaszpont vándorlása csillagképről csillagképre, amelynek során a Föld állapota is mindig megváltozik |
|
| A kőzetekben szunnyadó élet gyógyító hatása |
|
| A színek a természetben |
23 |
| A színek két alaptörvénye |
|
| A színek hatása a szemre és az emberi hangulatra |
|
| A newtoni és a goethei színelmélet |
|
| A festékszínek előállítása növényekből |
|
| A régi pásztornépek és a csillagvilág |
|
| A színek és az emberi fajok |
40 |
| A fekete, a sárga és a fehér emberi bőrszín |
|
| Ezek viszonyulása a fényhez és a hőhöz |
|
| A bőrszín kapcsolata az aggyal, illetve összefüggése az ösztönökkel, az érzelmi világgal és a gondolkodással |
|
| A barna és a rézvörös bőrszín |
|
| A fehér faj sajátossága és szellemi feladata |
|
| Az európai és az amerikai gondolkodásmód fő különbsége |
|
| Amerikában ma a szellemihez az ösztönvilágon keresztül közelednek, és a szellemnek csak a materialista fogalmához jutnak el |
|
| Amerika szellemi jelentősége a Vízöntő korszakban jön el |
|
| Dante világképe |
|
| A bolygók szférái az éteri világban |
57 |
| A Föld körül elhelyezkedő egyes bolygószférák és meghatározott hatásuk az emberre |
|
| A kopernikuszi világkép a fizikai világegyetemet ábrázolja |
|
| A látható világot áthatja egy nem-látható világ, a kozmikus éteri világ |
|
| Az emberi étertest hordozza bennünk az emlékezőképességet |
|
| Az ember földi életének bizonyos alapjelemzői |
71 |
| A járás, a beszéd és a gondolkodás |
|
| Az étertest tartja fenn az életet a fizikai testben |
|
| A fizikai test egy állandó felbomlási tendenciát folytat magában, ezt ellensúlyozza szakadatlanul az étertest |
|
| Az asztráltestből erednek a vágyaink |
|
| A halál után az étertest kihúzódik a fizikai testből |
|
| A római egyház volt az, amely az ember születés előtti szellemi életének tanát dogmatikailag betiltotta, és csak a halál utáni életet ismerte el |
|
| Az utóbbit az előbbi nélkül azonban lényegében nem lehet megértenünk |
|
| Az étertest és az asztráltest az életben és a halál után. Az Én szerepe a test kialakításában a születéskor |
90 |
| Az életünk egyharmadát átalusszuk, a halál után asztráltestünknek éppen ennyi időre van szüksége, hogy megszabaduljon a földi lét utáni vágyától; ekkor elszakad az Énünktől, amely ezután egyedül folytatja útját a szellemi létben |
|
| Ott az Én feladata az, hogy felvegye magába a kozmikus tudást, és ennek segítségével felépítse az asztráltestet, az étertestet és a fizikai testet az újabb földi megtestesüléshez |
|
| A megtermékenyített petesejt mint kaotikussá vált anyag és az Én aktív tevékenysége benne az emberforma kialakítása érdekében |
|
| Az étertest, az asztráltest és az Én jelenléte a fizikai testben |
107 |
| A fizikai test anyaga hétévenként kicserélődik bennünk; csak az Én a valóban maradandó az emberben a földi élet során |
|
| Az étertest alakítja ki a gyermekben a gondolkodást |
|
| Az asztráltest segítségével fejlődik ki a beszéd |
|
| Az Én az ember felegyenesedésében és mozgásában játszik szerepet |
|
| Az ember az étertestét, az asztráltestét és az Énjét a szellemi világból hozza magával |
|
| A kisgyerekek kozmikus bölcsessége és a felnőttek álmai |
124 |
| Mikor álmodunk? |
|
| Az Én csak a fizikai testen keresztül érzékeli a fizikai valóságot |
|
| A fizikai testünket egy kozmikus bölcsesség birtokában alakítjuk ki a gyermekkorban, amelyet később elfelejtünk |
|
| A jövőben a fizikai Föld feloldódik, és az embernek már nem kell fizikai testet magára öltenie |
|
| Az asztráltest jelenléte a fizikai testben |
140 |
| Szamárköhögés és asztma |
|
| Fájdalmat az asztráltestünk érez |
|
| Az asztráltest formálódása az élet során |
|
| Az emberi lélek csak emberi testben születhet újra, állati testben nem |
|
| Asztráltestünk állapota meghatározza következő életünk asztrális minőségét |
|
| Miért nem emlékszünk előző földi életeinkre? |
156 |
| Az ópium hatása az étertestre, az asztráltestre és az Énre |
|
| A gondolkodás mai képessége csak a 15. század óta kezdett megjelenni az emberi tudatban |
|
| Ezért nem emlékezünk a korábbi földi életekre |
|
| A gondolkodás szerepe az előző életre való visszaemlékezésben |
|
| Akik a mostani életükben megtanulnak valóban gondolkodni, azok a következő földi életben már vissza fognak tudni emlékezni önmagukra és a jelenlegi életükre |
|
| A fizikai test, az étertest, az asztráltest és az Én |
|
| A vágyak a halál után. A két Jézus-gyermek |
175 |
| A halál után a fizikai lét iránti vágy még benne él az emberben, amiről csak hosszú idő után tud leszokni |
|
| Csak ezt követően lesz képes érzékelni maga körül a szellemi világot |
|
| Nem egy, hanem két Jézus-gyermek született |
|
| Az egyik tizenkét éves korában meghalt, de ekkor átadta szellemi képességeit a másiknak, akiből harmincadik életévében Jézus Krisztus lett |
|
| Az égitestek hatása a földi világra |
194 |
| A babilóniaiak tudománya a bolygóhatásokról |
|
| Növényre, állatra, emberre befolyással van a Hold, a Nap és a bolygók |
|
| Az ásványokra viszont csak a Föld van hatással |
|
| A keresztény évszázadokban minden ősi asztronómiai tudást módszeresen kiirtottak |
|
| A középkor végén Konstantinápolyból titokban átkerült babilóniai tudás alapozta meg az akkori európai alkímiát |
|
| Az ahrimáni, a luciferi és a krisztusi princípium, és ezek jelenléte az emberben |
211 |
| Az idegrendszer és a vérrendszer szerepének különbsége |
|
| Az ahrimáni és a luciferi erők hatása a test, a lélek és a szellem szintjén |
|
| Az ahrimáni és a luciferi erők ellentéte és egyúttal szükségszerű jelenléte az emberben |
|
| A krisztusi elv ezek egyensúlya, egymással történő kiegyensúlyozása |
|
| A luciferi és az ahrimáni korszak a történelemben |
|
| Krisztus feltámadása és a pünkösd eszméje |
228 |
| A keresztények a római korban |
|
| A misztériumok Nap-bölcsessége |
|
| Az apostolok és Pál Krisztust nem fizikai testben, hanem étertestben látták, amikor negyven napig szellemi látás adatott meg nekik |
|
| A mennybemenetel félreértett fogalma |
|
| A pünkösd eszméje egy olyan általános és közös vallás, amely minden emberhez szól, nemcsak egyes népekhez |
|
| Amit Krisztus a Földre hozott az embereknek, az nem egy tan, hanem egy cselekvés, az emberiség egységének kialakítása |
|
