"Azt, amit a szellemi világok üzenetének hirdetői feladatuknak tekintenek, nem csupán földi eszmékből vették! A szellemi tények nem földi eszmékből származnak, hanem a teljes élet látásából, mely akkor mutatkozik meg, ha a földi élethez hozzávesszük a halál és az újraszületés között eltöltött időt is. Ebben megmutatkozik egy termékeny emberi jövő lehetősége, nevezetesen, hogy a lélek sivárrá válása ellen munkálkodjunk. Az embernek olyan érzése támad, hogy szükség van a szellemtudományra, az el kell, hogy jöjjön, jelen kell hogy legyen a világban! A valódi szellemtudomány nélkül a jövőben nem maradhat fenn az emberiség! Persze nem úgy, ahogy valamilyen más tudás nélkül nem maradhatna fenn, hiszen a szellemtudomány olyan tudomány, amely nemcsak fogalmakat és eszméket ad az embernek, hanem életet is! Amit a lélek egyik inkarnációjában mint szellemtudományos fogalmakat és eszméket fogad magába, az következő testet öltésekor életté, belső életerővé, jó életműködéssé válik. A szellemtudomány tehát nem csupán fogalmakban és eszmékben való életet ad az embernek, hanem valódi életerő, életelixírt!"
Tartalom
|
Előszó (Drahos Sándor)
|
5
|
|
Első előadás - 1912. november 5.
|
7
|
|
A lelki nyugalom mint a szellemi világban való munkálkodás előfeltétele. A beavatás alatti élmények
|
|
|
Második előadás - 1912. november 20.
|
26
|
|
Az ember éntudatának ébrentartása mint romboló és a halált előidéző tevékenység. A halál és az újraszületés között a lélek bolygószférákba való beletágulása és ottani élete morális és vallási felkészültsége alapján. A kereszténység realitása és megértése. A Nap-szféra és a golgotai misztérium megértésének kapcsolata.
|
|
|
Harmadik előadás - 1912. december 3.
|
44
|
|
Kapcsolat az élők (fizikai világ) és a halottak (szellemi világ) között. Az ember testisége és lelkisége, valamint kapcsolatuk egymással és a kozmosszal.
|
|
|
Negyedik előadás - 1912. december 10.
|
59
|
|
Az alvás, valamint a halál és az újraszületés közötti élet viszonya. Az egyiptomi-káldeus korszak emberének gondolkodása a lélek test nélküli életével való hasonlóság és különbség a mai kor emberéhez képest. A görög-római és a mai kor emberének lelki viszonya a világhoz.
|
|
|
Ötödik előadás - 1912. december 22.
|
74
|
|
Buddha mint a Krisztus-impulzus kiteljesítője a golgotai-misztérium óta. Assisi Szent Ferenc. Christian Rosenkreutz hatása és kapcsolata Buddhával.
|
|
|
Hatodik előadás - 1913. január 7.
|
86
|
|
Az ember életének első szakasza a születéstől. A járni-, beszélni- és gondolkodni-tanulás vizsgálata szellemi szempontból.
|
|
|
Hetedik előadás - 1913. január 14.
|
95
|
|
Az ember fizikai testére ható növekedési erők. A közvélemény szellemtudományi háttere és hatása a köztes létben.
|
|
|
Nyolcadik előadás - 1913. február 11.
|
112
|
|
Az emlékezet és az alvás az élet másik oldaláról nézve. A fizikai emberi lét sivárrá válása. A szellemtudomány missziója.
|
|
|
Kilencedik előadás - 1913. március 4.
|
126
|
|
Összefüggések az ember földi inkarnációi és a köztes létben eltöltött tudatossága között. Lucifer és Ahrimán hatása az emberre a szellemi és a fizikai világban. Az ember tevékenysége a köztes létben a földi lét elősegítésére.
|
|
|
Tizedik előadás - 1913. április 1.
|
142
|
|
A halál és újraszületés közötti élet az ember lelkiállapotának szempontjából.
|
|
|
Jegyzetek (Drahos Sándor)
|
157
|
