Ez a könyv az első világháború kitörésének előzményeit és okait vizsgálja, nem csupán a hagyományos történelemkutatási, hanem az antropozófiai irányultságú szellemtudomány szempontjából is. A háború kitöréséhez vezető folyamatok és események hátterét és logikus láncolatát ismerhetjük meg az újkorig, sőt a középkorig visszavezetve. Ennek megfelelően a háborús felelősség kérdését is árnyaltan tárgyalja, és látható a hadviselő felek mindegyikének felelőssége. Olyan eseményekről és összefüggésekről kapunk felvilágosítást, amelyek - a felelősségről vallott nézeteitől és pártállásától függetlenül - mindenkit nagyban segítenek, hogy megértse a háború okait.
Az események és a várakozások fényében megérthetjük talán azt a kényszerpályát is, amin az egyes államok az egyik vagy a másik táborba kerültek. Részletesen olvashatunk például mai szomszédaink történelméről, amely nem kevésbé véres és megszállástól, elnyomástól terhes, mint a sajátunk. És ki érhetné meg jobban a 4-500 éves török hódoltság alól felszabaduló nemzetek önállósodási törekvéseit, mint mi, akik 150 évig voltunk török uralom alatt, történelmünk azt követő századainak csúcspontjait pedig a Habsburgok elleni szabadságharcok jelentették?
Rudolf Steiner az előadásait Svájcban, egy semleges országban tartotta, azonban hallgatói a hadviselő nemzetek polgáraiból kerültek ki. Ráadásul a harcoló felek (központi és antanthatalmak) iránti rokonszenvet illetően a semleges Svájcban is mély megosztottság volt. Így az akkori légkör igen veszélyes volt, amelyben különösen ügyelni kellett az elfogulatlanság megőrzésére. Ennek ellenére az elhangzottakat sokan a saját szimpátiájuknak vagy antipátiájuknak megfelelően próbálták értelmezni. Ez a veszély később is fennállt, éppen ezért az előadások a Rudolf Steiner hagyatékát kezelő gondnokságon belüli hosszas viták után, csak nagyon sokára, 1966-ban jelentek meg első ízben könyv alakban. Ezt igen gyorsan elkapkodták, és a későbbi utánnyomások, illetve kiadások is gyorsan elfogytak, ami jól jelzi a téma iránt megnyilvánuló érdeklődést.
Az 1916. december 4. és 1917. január 30. között tartott 24 előadás 6 kötetben, részletes jegyzetekkel ellátva jelenik meg. A mai olvasó aligha ismeri már a Steiner által említett neveket és folyamatokat. Gyakran eldugott forrásai még a történészek számára sem egyszerűen hozzáférhetők, internetes keresőkkel sem találhatók meg. Ezért elkerülhetetlen volt a kortárs irodalom alapos ismerete, mint ahogyan Steiner könyvtárának felhasználása is. A források, amelyekből Steiner merített, szó szerinti szöveggel jelennek meg.
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
