Tizenkettedik előadás, Dornach, 1916. december 31.
Az egyén morális mércéje nem alkalmazható egyszerűen az emberek csoportjaira.
Az ismételt földi életekkel szembeni kifogás. Hogyan zavarta meg az ópiummal való visszaélés az emberi lelkek megtestesülését? „Kínai” lelkek inkarnációja európai testekben. Nemcsak a külső, hanem a szellemi
kultúrtörténetre is figyelmet kell fordítani. Az egész emberiség fejlődés iránti felelősségérzet csak az atlantisz utáni hatodik korszakban alakul ki. Az ember fél az igazságtól. A mérgek kettős hatása: pusztítani, de gyógyítani is képesek. A Hold-állapotban a mérgek normális szubsztanciák. Az énfejlődés előfeltétele a fizikai leépítés. A gyógyítás alaptörvénye. Mi a szürke mágia? Fel kell ébreszteni az igazság iránti érzéket. George Stuart Fullerton amerikai professzor véleménye a németekről.
Megjegyzések a tizenkettedik előadáshoz (772–810.)
Tizenharmadik előadás, Dornach, 1917. január 1.
A fizikai test négy tagja. Az emberi léleknek minden fejlődési szakaszba új fejlődési impulzusokra van szüksége. Mérgező formaképző fantomok lerakódása az emberi testben. A fejlődésben való visszamaradás egyik következménye a kultúra hanyatlása. A jó és az ellenképe közötti bizonytalan egyensúly. Minden az ellentétébe fordítható. Az atlantisz utáni ötödik korszak feladata az imaginatív élet kialakítása. Az európai–amerikai emberiség karmája. A valótlanságban való tévelygés veszélye. Korunk jellemzője a tárgyilagosság iránti vágy hiánya. Mit is jelent a gonosz? A hazugság mint a hiányzó szellemi törekvés ellenképe. Richard Grelling, aki önkényesen bánik a történelmi tényekkel. A népeket nem megértés, hanem rokonszenv és ellenszenv alapján ítélik meg. Erre példa Romain Rolland és regénye, a Jean-Christophe.
Megjegyzések a tizenharmadik előadáshoz (811–851.)
Tizennegyedik előadás, Dornach, 1917. január 6.
Az anyagi fejlődés túlnőtt az emberen, a lelki fejlődés elmarad tőle. Világpolgári érzület az idealizmus korában. A mai nacionalizmus oka az eszmei üresség. Elvont fogalmak hangoztatása, amelyekből könnyen válhatnak jelszavak. Nem programra van szükség, hanem valósággal telített eszmékre. A leszerelési törekvések elvontsága. Az ítéletalkotáshoz szélesebb látókör kialakítására van szükség. A Brit Birodalom imperializmusa és a világháború kitörése közötti összefüggés. Az angol politikában a puritán áramlatot felváltotta az imperializmus. Annie Besant és imperializmusellenes beszédei. Ki kell alakítani az érzéket az iránt, hogy mi a lényeges. Imperialista célkitűzések egy angol újságíró cikkében. Különbséget kell tenni a brit nép
és a politikáját a háttérből irányítók között. Fontos, hogy az igazságot kell kimondani.
Megjegyzések a tizennegyedik előadáshoz (852–887.)
Tizenötödik előadás, Dornach, 1917. január 7. A néplelkek és a nép egyes tagjainak lelke közötti összefüggés téves értelmezése. Az anyai és apai elv különbözősége. A materialista felfogás szerint az embert a vére, a szellemtudományos nézet szerint a karmája kapcsolja össze egy bizonyos nemzettel. Hol van létjogosultsága az olyan fogalmaknak,
mint a jog és a szabadság, és hol nincs? Az új Jeruzsálem nem a fizikai világban valósulhat meg. Az összeütközések megoldásának feltételei. Mi a valódi tragédia? Az ítéleteket a szellemi életből kell meríteni. Mit akart Sir
John Seeley a Brit Birodalom keletkezésének történetével elérni? Okkult tanítás az angol nyelvű emberek jelentőségéről az atlantisz utáni ötödik korszakban. Figyelemreméltó jóslatok egy jövőbeli világháború kitöréséről.
Hogyan dolgoznak „világtörténelmi trükkökkel”? Angol vélemény Heinrich von Treitschkéről és Friedrich von Bernhardiról. Miért torzítják el
ma tudatosan az igazságot?
Megjegyzések a tizenötödik előadáshoz (888–924.)
Tizenhatodik előadás, Dornach, 1917. január 8. A tagok gondatlan és alkalmatlan viselkedése. A Kortörténeti szemlélődések nem „politikai” előadások. Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása és az osztrák–magyar ultimátum Szerbiának. A délszláv
kérdés. Ausztria–Magyarország erőfeszítései az állam trialista átalakítására. Miért nem lehetett korlátozni az osztrák–szerb összeütközést? Az orosz uralom alatti Dunai Konföderáció megalapítására tett kísérletek.
Miért volt Nagy-Britannia érdeke ennek kialakulása? Szövetségi viszonyok Európában. Az utóbbi évtizedek fontos külpolitikai eseményeinek láncolata. A konfliktushelyzet kiéleződése a balkáni háború után. Arról
beszélnek, hogy a szövetségek automatikusan fognak működni. Kérdéses javaslat békekonferencia összehívására. Németország kényszerhelyzetben. Franciaország és Anglia mozgástere. A Közép felelősségéről és a Nyugat ártatlanságáról szóló hazugság. A szabadkőművesek eltérő szerepe a világban. A tömegek demokratikus és a páholyok arisztokratikus áramlatának párhuzamos megjelenése. A nyugati szabadkőművesség
megtermékenyítése közép-európai szellemiséggel. Sir Oliver Lodge kísérlete
a halál utáni élet bizonyítására. Az eredmény a szellem materializálása. A titkos társaságok a lelkek romlottságával számolnak. Ludwig von
Polzer-Hoditz írása mint a tárgyilagosságra törekvő álláspont példája. Mit tehetünk antropozófusként? Nemcsak a belga semlegesség megsértése fontos, hanem Németország eljárásának indítóokai is. Az ázsiai Kelet elkövetkező felemelkedésének jelei.
Megjegyzések a tizenhatodik előadáshoz (925–1015.)
