"... Nem értjük meg az emberi életet, ha nem tudjuk, hogy ezek a magasabb világokban élő lények tevékenyen részt vesznek az emberi életben. Az emberi testben sok minden megy végbe, aminek az ember nem ura, amire az emberi énnek nincs befolyása, hanem a magasabb világok lényeinek a cselekedete, hatása, megnyilvánulása következtében jön létre. Ezekről a dolgokról akarunk ma beszélni.” (1908. jan. 6.)
"... A kereszténységben az összes különböző istenalak egybefolyt Krisztus Jézus egyetlen élő alakjában. Az emberiségnek ehhez egy nagy, hatalmas elmélyülésre volt szüksége, olyan elmélyülésre, amely képessé tette, hogy ne csak a tér eleven formájára gondoljon, ahogy ez a görög szobrászatban kifejezésre jut, hanem fel tudjon emelkedni ahhoz a gondolathoz, hogy a belsőt külsőleg szemlélje, és ahhoz a hithez, hogy az örökkévalóság egy történelmi alakban valóban időben és térben élt a Földön. Ez a kereszténység lényege. Ez az eszme jelentette azt a nagy előrelépést, amelyet az emberiség a Földön meg tudott tenni.” (1908. máj. 13.)
Rudolf Steiner
