Az ilyen gyermek fejlődik, előre halad, ellentétben azzal a gyermekkel, akinél olyan reflexek is érvényesülnek, amelyeket már régen “ki kellett volna nőnie”. A Goddard-módszer alkalmazói megkeresik, hogy miért marad le egy gyermek a korosztályától, majd megfelelő gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszerét, és ezáltal felzárkóztatják, sikerélményekhez juttatják őt.
Több mint húsz éve már annak, hogy A.E. Tansley feltette a kérdést: Miért nem figyel a legtöbb pedagógus az iskolások pszichológiai és szociális problémái mellett arra is, vajon elég fejlett-e a gyermek idegrendszere az elvárásokhoz és a követelményekhez? Ez a kérdés irányította Peter Blythe figyelmét a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézetben a tanulás és a viselkedés fizikai alapjainak tanulmányozására. Arra a következtetésre jutott, hogy a primitív (túlélõ) és a testtartási reflexek felismerése és vizsgálata komoly segítséget jelenthet az orvosok, pszichológusok, pedagógusok és a szülõk számára abban, hogy megértsék, miért marad le egy gyermek a korcsoportjától. Ez a könyv nemcsak arra tanítja meg a szülõket és szakembereket, hogy felismerjék a nehézségek és az elmaradás okát, hanem arra is, miként, milyen gyakorlatokkal segítsék, fejlesszék a gyermeket. A Goddard-módszer alkalmazói megkeresik, hogy miért marad le egy gyermek a korosztályától, majd megfelelõ gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszerét, és ezáltal felzárkóztatják, sikerélményekhez juttatják õt.
