Az utóbbi időben megnőtt a régi nyelv iránti érdeklődés, nemcsak a szaktudományon belül, hanem a nagyközönség körében is. Az Oklevélszótár a Magyar Nyelvtörténeti Szótár (1890-1893) kiegészítéseként és helyesbítéseként jött létre. Szamota István kitűnő filológus volt: a gyűjtőszenvedély, az adatok tisztelete, a pontosság és a biztos nyelvészeti tudás jellemezte. Korai halála megakadályozta abban, hogy a budapesti és vidéki levéltárakban összegyűjtött mintegy 20000 cédulaadatát szótárrá szerkessze. 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Zolnai Gyula - a hasonlóan kiváló filológus - kezébe került az anyag. Zolnai egybevetette Szamota gyűjtését és jelentősen kiegészítette a Magyar Nyelvtörténeti Szótár adataival. Az adatokat időrendi sorrendben közli, utalva a szavak jelentésének fejlődésére is. A Magyar oklevélszótár, filológiai pontosságánál fogva, nélkülözhetetlen forrás.
